Everbody must hate the enemy, defenses must be constructed step-by-step, fortifications must be strengthened, the enemy must be exterminated (人人敌忾，步不设防，坚强壁垒，制敌死命)

 

Shanghai ostroma emlékvideó

Egy kis ráadással készültünk nektek a képeken kívül, ugyanis a fotózás hevében leforgattunk pár ott megkomponált csatajelenetet, hogy egy videóval egybevágva majd kikerülhessen a nagyközönség elé. Nem akartunk profibbat létrehozni mint amit az eszközeink engedtek (a videók is mobillal lettek felvéve), és így habár extra effekteket rá tudtunk volna rakni profi megoldásokkal, feleslegesnek ítéltem. Majd máskor, egy másik felvételen, addig is fogadjátok szeretettel az alábbi kis összeállítást, élveztük a vele való munka minden egyes percét!

We made a +1 surprise for you, not just the pictures you saw in the past week, because during the photo shooting, I improvised a few "battle scenes" and these were also recorded. I thought it would be a great mixture combined with our pics, and worth the try to upload to the internet. We didn't want to do better what our circumstances allowed us, however we could have added some extra PRO effects, but I thought, let's just leave these to a next project, where we will invite a professional cameraman, with a professional video equipment. Until then, enjoy our video, we loved to work every minute with it!

Bemutatkozik egy új/régi tag

Fogadjátok szeretettel Mihály barátunkat, aki Magyarországon először kezdte el az NRA-s hagyományőrzést olyan 2-2,5 évvel ezelőtt. Kimondottan sok, jó minőségű felszerelése is van, így kapott az oldalhoz egy társszerkesztői hozzáférést, így a továbbiakban számíthattok tőle kisebb írásokra, avagy felszerelése darabjainak bemutatására!

Let me introduce you our friend Mihaly, who was the FIRST in Hungary who started NRA Reenactment, 2-2,5 years ago. He have a lot of good quality equipment, so he got an Editor authorization to the page, so from now on, you can expect small articles and equipment photos from him!

Tisztelgés Shanghai védői előtt

1937. Augusztus 13., Shanghai külterülete

Egy kis magyar önkéntes egység, a 74H, szakadatlanul próbálja tartani magát a folyamatos Japán támadások ellen. A káosz kellős közepette 2 önkéntes elszakad az egységétől. Az áttörés mellett döntenek....
Ez a néhány fotó egy válogatása annak az emlékfotózásnak, amelyet a hagyományőrző csoportunk ezen a napon csinált a Shanghai védők emlékének. 84 évvel ezelőtt tegnap az emberiség történetének egyik legvéresebb város ostroma kezdődött meg. 
Az elesetteknek és a túlélőknek egyaránt tisztelegni kívánunk a fotóinkkal: az áldozatotok nem volt hiábavaló, emléketek tovább él!

Köszönjük a helyszínt és az önzetlen támogatást a Pannon Paintballnak!
www.akcio-paintball.hu

Fotók: Egri Dalma

13th August, Outskirts of Shanghai

A small Hungarian volunteer unit, the 74H, tries to hold their ground against the Japanese attacks, but during the chaos, two of them gets cut off from their team. They decide to break through....
A few gems of our Hungarian reenactor group, the 74H Ghost Division's memorial photo shooting for the defenders of Shanghai. 84 years ago yesterday, one of the bloodiest city sieges broke out in mankind's history.

For the fallen and for the survivors: this is our SALUTE TO YOU! Your sacrifice has not gone in vain!

We'd like to thanks for the support and help to our friends and the boss of Pannon Paintball!
www.akcio-paintball.hu

Photographer: Dalma Egri

Shanghai Ostroma (淞滬會戰)

 

https://www.youtube.com/watch?v=e8R5LyE7xLM

84 éve ezen a napon vette kezdetét Shanghai ostroma, amely az első 22 nagyobb ütközetet jelentette a Kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg (NRA) és a Japán Birodalmi Hadsereg (IJA) között. Az ostrom 1937 augusztus 13-ától 1937 november 26-ig tartott, és az egész Kínai-Japán háború legvéresebb csatájaként tartják számon, nem hiába kapta később a "Yangtze Sztálingrádja" nevet. Az északi területeken tömegével megnyert ütközeteknek köszönhetően a Japánok súlyosan alulbecsülték a Kínai erőket, folyamatos volt a házról-házra tartó közelharc, az állandó bombázások, ennek köszönhetően pedig mindkét oldal súlyos veszteségeket könyvelhetett el, és folyamatosan próbálták a saját csapataikat megerősíteni.

A kínaiak, habár a legjobb katonáikat és egységeiket vetették be Shanghai ostrománál, főként csak a kis kaliberű fegyvereikre támaszkodhattak az őket mindenben felülmúló japán légi, tengerészeti és páncélos erőkkel szemben. A kínai katonák ellenállása teljes mértékig sokkolta a Japánokat, akik abban a beléjük sulykolt hitben harcoltak, hogy minden kulturális és harci fölény az övék. A Japán Birodalmi Hadsereget drámaian demoralizálta ez a fajta ellenállás, ennek ellenére közel 3 hónapnyi intenzív harc után, földön, égen és tengeren az ütközet Japán győzelemmel zárult.

A háború kitörésekor az NRA kb. 1,75 millió katonát számlált, de ezek harcértéke jóval kevesebb volt a gyenge kiképzés és a hasonlóan gyenge felszerelés miatt. Körülbelül 300,000 főre tehető azon katonák száma, akik ebből az állományból jó kiképzést kaptak, és csak 80,000 fő volt ebből az az állomány, amely német kiképzéssel és felszereléssel rendelkező elit-egységnek számított. Sajnos még ezek az elit hadosztályok sem voltak megfelelően ellátva különböző fegyvernemekkel úgy, hogy hathatósan támogathassák egymást. A 3 hónapos vérfürdő alatt a 25 ezer fiatal tiszt fele (akiket 1929 és 1937 között képeztek a whampoai katonai akadémián), közel 10 ezer fő életét vesztette, ezeket a veszteségeket pedig a Központi Hadsereg sosem heverte ki. Shanghai ostroma után az elit egységek legjobbika, a 88. Hadosztály megkezdte a védekező harcokat Nanking városánál, de a hadosztály kezdeti 14 ezer fős létszáma immáron csak 7000 volt, ebből 3000 frissen kiképzett katona.....

Ezek a veszteségek a további harcok megtervezését igencsak megnehezítették, és Chiang Kai-shek háború előtti álmát, hogy egy hatékony, modernizált nemzeti hadsereget állíthasson fel, teljes mértékben rombadöntötte a Shanghai ostroma alatt bekövetkezett élőerő veszteség. 

Géppuskafészek a Sihang-i raktárnál (felül) és a szétlőtt (középen),
majd a még ép raktárépület (alul)

Az ok, amiért a kínaiak ennyire elkeseredetten tartották Shanghait, a külföldi segítségben való reménykedés volt, de a nyugati országok vajmi keveset foglalkoztak Kína harcával, hiszen az Európán belüli események kötötték le a figyelmüket. Kínát katonailag és gazdaságilag gyengének, politikailag pedig túl megosztottnak találták ahhoz, hogy hosszútávon segítséget akarjanak neki nyújtani.

Mivel nyugati szemmel Shanghai volt a legfontosabb kínai város, a katonáknak minden erejüket megfeszítve harcolniuk kellett ameddig csak lehetett, inkább, minthogy névtelen falvakon átvágva visszavonuljanak Nanking felé. Chiang Kai-shek még egy kis zászlóaljat is hátrahagyott a Sihang-i Raktár védelmére (a csatát pedig a Yangtze túlpartján lévő civilek, köztük a külföldi érdekeltségek vezetőivel élőben nézték napokon keresztül), sokszor személyesen utazott a frontvonalakra, hogy a katonákat bátorítsa.

Shanghai két védője

Shanghai ostroma ugyan katonailag vereség volt a kínaiak számára, de egyúttal győzelem is: a japánok végre realizálták, hogy Kínában végre nem tehetnek meg akármit kényük és kedvük szerint, mert minden talpalatnyi földért komoly áldozatokkal kell majd számolniuk, hiába képviselnek sok esetben elsöprő túlerőt.  

Sten MKII/M38

A Sten géppisztolyt az angol haderő kiképzőinek jóvoltából a Kínai Expedíciós Haderő használta Indiában. 32db 9x19mm-es pisztolylőszer fért a tárba, és 550 lövés per másodperces tűzgyorsasággal rendelkezett. Ez a kompakt de egyszerű géppisztoly a Thompsonnal együtt legtöbbször az elnyomó tűzerőt (ellenséges erők lefogása, fedezékbe kényszerítése, mialatt a saját /sokszor védtelen/ egységek támadásban vannak. Gyakorlatilag az elnyomó tűz egyenlő a fedezettűzzel) hivatott biztosítani. Hatótávolsága maximum 100 méter volt.

A források elég gyakran hivatkoznak rá M38 néven, ugyanis volt egy Kínában gyártott verziója is! Amíg közelről meg nem nézi az ember, simán azt mondja rá, hogy egy az egyben az MKII-es, de a látszat bizony távolról csalóka. Ha jobban megnézitek, a fegyvertok (lower receiver) azon része ahol az elsütőbillentyű szerkezete található, sréjan egyenes és nem pedig kidudorodó, mint az angol verziónál. Van még más eltérés is, ugyanis az eredeti verzióhoz képest ez a változat csak sorozatlövésre volt alkalmas, a tűzváltó szerkezetet kivették, hogy a fegyver elsütőszerkezetének házát könnyebben tudják előállítani.

Jól látható az elsütőbillentyű szerkezetének tokjai közti különbség,
felül a kínai M38, alul az angol MK2 verzió

Sajnos a biztosítószerkezet, amit a felhúzókar ugrálásából eredő véletlen elsülések miatt építettek be, finoman szólva semmit sem ért. Az M38 verzió is a 9x19mm-es kalibert tüzelte és a STEN tárakat használta. 

A Kanadai Légierő egyik tisztje Kínai nacionalista tiszteknek mutatja be az MK2-es Sten géppisztolyt egy katonai találkozón

Több, mint 70.000db Kanadában gyártott MK2-es géppisztoly kötött ki a Kínai Nacionalista Haderőnél a Második Világháború alatt. Az M38-as másolatokat (ezek száma ismeretlen) nem csak a nacionalisták használták és gyártották 1949 előtt (mikor is a KMT-sek Taiwan szigetére vonultak vissza), hanem az 1949 utáni időkben a Kommunista Kína is!

Zheng Pingru (鄭蘋如)

Zheng Pingru (1918-1940) a kínai felső tízezer tagja volt, aki kémként dolgozott, hogy titkos információkat gyűjtsön a Japán Birodalmi Hadseregről a második Kínai-Japán háború ideje alatt. Miután a Ding Mocun elleni gyilkossági kísérlete kudarcot vallott, kivégezték. Ding Mocun a Jingwei rezsim (a Jingwei rezsim a japánok által, Kína keleti részén létrehozott bábkormány) biztonsági főnöke volt volt. Az ő élettörténete inspirálhatta Eileen Chang: Lust, Caution című novelláját, amit 2007-ben ugyanezzel a címmel Ang Lee rendező vitt a mozivászonra.

ÉLETE:

Zheng Pingru 1918-ban született Lanxiban, Zheijang tartományban. Az édesapja Zheng Yueyuan(鄭鉞原) vagy ahogy még ismert volt Zheng Yingbo(鄭英伯), egy nacionalista forradalmár és Sun Yat-sen követője volt. Mialatt Zheng Yueyuan Japánban végezte tanulmányait, feleségül vett egy japán nőt, Hanako Kimurát(木村花子), aki később felvette a kínai Zheng Huajun(鄭華君) nevet. Két fiuk és három lányuk született, Pingru a második legidősebb leány volt a családban. 
Édesanyjától folyékonyan megtanult japánul, majd politikai és jogi tanulmányait (mivel ott nőtt fel) Shanghaiban végezte a Fudan egyetemen, ahol az édesapja is tanított. Csodálta a híres színésznőket mint Hu Die vagy Ruan Lingyu és az ő vágya is a színésznői karrier volt, társulva egy olyan kis csoport színésszel, akik a Datong egyetemre jártak. Pingru édesapja viszont kimondottan tradícionális és konzervatív volt, az ifjú hölgy minden ilyen irányú törekvésének ellene volt. 

Jól ismert tagja lett a felsőbb rétegeknek Kínában, egy alkalommal még a híres The Young Companion (Liangyou) magazin címlapján is szerepelt 1937-ben. Maga az újság egy igényes kombinációja volt a művészeti,fotós, irodalmi és sport témáknak. Habár a családja félig japán származású volt, erős ellenérzésekkel viseltettek Japán Kína elleni agressziója iránt. Amikor a japánok megszállták Mandzsúriát 1931-ben és először megtámadták Shanghait 1932-ben, Pingru és testvérei csatlakoztak a japánellenes tüntetésekhez.

A Young Companion magazín pár címlapja

HÁBORÚS KÉM:

Amikor Japán megszállta kínát 1937-ben és elfoglalta Shanghait, Pingru titokban csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz és Kuomintang kém lett. A kiváló japán nyelvtudása és beszédkészsége, valamint az édesanyja kapcsolatai rendkívül sokat segítettek neki, hogy a Japán Birodalmi Hadseregről információkat gyűjthessen. Hamarosan lehetőséget kapott rá, hogy meggyilkolhassa Ding Mocunt, aki a Wang Jingwei által vezetett bábkormány biztonsági főnöke volt. Dinget gyűlölték a japánokkal való együttműködése miatt, és a japánok ellen tevékenykedő ellenállók kivégzéséért megkapta a "Hentes Ding" becenevet. Mivel Deng iskolaigazgató volt abban a gimnáziumban ahol Pingru tanult, így adta magát a feladat, hogy elcsábítva csalhassa csapdába.

Ding Mocun (1901-1947)

1939-ben több találkozót is sikeresen lebonyolított Dinggel, és végül a barátnője lett. 1939 december 21-én Pingru csatlakozott Dinghez egy vacsorára az egyik ismerősük házában. Vacsora után Pingru megkérte Dinget, hogy vigye el a Nanjing Roadra, ami Shanghai híres vásárlóutcája volt. Amikor az autó elhajtott a Siberia Fur Company mellett, Pingru előrukkolt a kérésével, hogy vásárolna egy szőrmét, Ding pedig segítsen neki választani. A közelben már két Kuomintang orgyilkos várakozott, hogy a kellő pillanatban lecsaphasson. A boltban Ding valahogy gyanút fogott, mikor meglátta az egyiküket odakint és hirtelen átrohant az utcán, egészen az autójáig. Az orgyilkosokat váratlanul érte Ding menekülése, és rá is lőttek, de mindketten célt tévesztettek, így a kocsi villámgyorsan elhagyta a helyszínt.

A sikertelen gyilkossági kísérlet után Ding már tudta, hogy Pingru kém, és felvette a kapcsolatot vele egy újabb találkozóért. A nő egy Browning pisztolyt a ruhája alá rejtve hajtott a 76 Jessfield Roadhoz, de amikor belépett, Li Shiqun(A Jingwei-i Titkosrendőrség feje) letartóztatta és Ding hírszerzési központjába szállította. Jingwei felesége és mások is próbálták meggyőzni, hogy csatlakozzon a bábkormányhoz, de ő hajthatatlan maradt. Wang túszként továbbra is túszként tartotta fogva Pingrut és megpróbálta rávenni az apját, hogy a Wang Jingwei rezsim igazságügyi minisztere legyen, de az ajánlatot elutasította. Ez olyannyira feldühítette a Wang Jingwei rezsim vezetőit, hogy egyhangúlag kiálltak Pingru megölése mellett.

1940 februárjában Zheng Pingrut a nyugat Shanghaiban, a Zhongshan Road mellett kivégezték. 22 évet élt. 

CSALÁD:

Pingru kivégzése után édesapja hamarosan megbetegedett és 1941-ben meg is halt. Testvére, Zheng Haicheng (鄭海澄), a Kínai Köztársaság Légierejében (Republic of China Air Force) szolgált pilótaként, 1944. január 19-én egy ütközetben életét vesztette. Vőlegénye, Colonel Wang Hanxun (王漢勛), aki szintén pilótaként küzdött a testvére oldalán, 1944. augusztus 7-én egy Guilin melletti légicsatában életét veszti. Édesanyja később Taiwanra költözött, és 1966-ban, 80 évesen hunyt el.

Zheng Pingru (balszélen) és családja 1924-ben

Wujiaba Repülőtér, balról jobbra:
Yuan Qinghan, Wang Hanxun, Ismeretlen, Cai Mingyong and Wang Wenhao

ÖRÖKSÉGE:

A Kuomintang kormány Taiwanon hivatalosan is mártírrá nyilvánította, de még a Kínai Kommunista Párt (CCP) is "Japánellenes Hősként" tartja nyilván. Zheng Pingru 2009-ben kapott emlékszobrot Kínában, Shanghai Qingpu kerületében. Sokan úgy tartják, hogy Zheng Pingru inspirálta az Eileen Chang által írt 1979-es Lust, Caution novella hősnőjét, Wang Jiazhit. Eileen az exférjétől, Hu Lanchengtől ismerte meg Pingru történetét, aki annakidején a Jingwei rezsim propagandafőnöke volt.

Zheng Pingru szobra Shanghaiban

2007-ben a novellát Lust,Caution (Ellenséges vágyak) megfilmesítették, Ang Lee rendezésében, ám a novella és a film kimenetele teljesen eltért a valóságtól, itt a főhősnő gyilkossági kísérlete kudarcba fullad, ugyanis még előtte beleszeret célpontjába. Wang Jiazhi ábrázolása ellen sokan tiltakoztak, hiszen úgy érezték, hogy a történet perverz módon kicsavarva ábrázolja Zheng Pingru hőstetteit. A Zheng család kimondottan úgy érezte, hogy a filmbéli karakter bemocskolja Pingru emlékét. 

A Lust,Caution (Ellenséges vágyak) filmplakátja