Type 27

A Type 27-es gázálarc gyártása (tehát a Kínai Köztársaság számításától /1911/ +27 év) 1938-ban kezdődött meg az NRA számára, amit a Canton-i és később a Hongkong-i harcok során használtak. Az arc része lényegében egy Csehszlovák FM-3-as licenszelt változata volt.

Szűrő csatlakozás: 40mm DIN

Gyártotta: Hongkong mint brit gyarmat (英屬香)

Gyártók: Jiehe Steel Factory, Hong kong-i részleg (捷和鋼鐵廠, 香港分廠), Security industry co., ltd. (保安實業股份有限公司), CHICO Strong China industry (強華實業公司), Jianmin Company (堅民公司), Private chemical company (民営化学工業所)

Országok amelyek használták: Kínai Köztársaság, Japán

A Type 27-es nem igazán különbözik sokban a már fentebb említett FM-3 típustól: ugyanúgy szürke, öntött gumiból készült és a szerkezete is ugyanaz volt. A legnagyobb különbség a jelölésekben és a külső (arc résznél lévő) tömítést illetően jelentkezett, ez utóbbi ugyanis szövetből készült. Az arc rész belsejében megtalálható a szokásos fogaskerék+nyíl embléma, amely a Kínai Arzenál megjelölése volt. A kör alakú, 3 rétegű szemlencséket feketére festett acél keret tartotta a helyükön, a szelepház pedig bakelitből készült, és egy fém szalag rögzítette az arc rész alján található foglalathoz.

A gázálarc csomag a következőket tartalmazta:

- maga a gázálarc

- gázálarc táska

- szűrők

- védőgumi a szűrőhöz

- tartalék kilégzőszelep egy fémdobozban

- páramentesítő krém és törlőrongy egy második fémdobozban

- kilégzőszelep szerelőkészlete

- kézikönyv

Felhasznált forrásoldal: https://gasmaskandrespirator.fandom.com/

L.702

 A belga L.702-es gázálarcot 1938-1940-ig gyártotta a Société Belge de l'Azote des Produits Chimiques du Marly (SBA) Liegeben.

Szűrő csatlakozás: 25mm, 40mm DIN és 42mm
Gyártotta: Belgium
Országok amelyek használták: Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Norvégia, Kínai Köztársaság

Az L.702-es ugyanabból a gumianyagból készült, mint az elődje, az SBA Gázálarc, de az arcrész egy egyszerűbb dizájnt követett, és a szemlencséket nem lehetett cserélni, ha sérültek. 2 évig került tömeggyártásra, egyes források szerint több, mint egymillió darab készült belőle, és még manapság is egy viszonylag gyakori gázálarcnak minősül.

Az L.702-eshez egy fémfiltert használtak amely egy bakelitből készült szűrőcsatlakozóba kapcsolódott. Ebben egy sima gumigyűrű funkcionált belégzőszelepként, a másik felén pedig a sok kis lyuk kilégzőszelepként. Attól függően, hogy melyik ország számára gyártották, a szűrőcsatlakozó 25 mm-es, 40mm-es (Hollandia, Finnország és Svédország) vagy 42mm-es (Franciaország) verzióban készült, kimondottan megnehezítve a filterek országok közötti cseréjét. Az európán kívüli legnagyobb exportőr a Kínai Köztársaság volt, aki előszeretettel importálta a belga maszkokat, mivel minden más típusnak híján voltak.

Kétféle szűrőcsatlakozó. A baloldali az eredeti belga, míg a jobboldali
a holland és a finn export verziójába tervezett csatlakozó

Többféle méretben is készült, 0-tól (gyermek) 5-ös (extra nagy) számozásig, a leggyakrabban előforduló méret viszont a 2-3-as volt. A 0-ás és az 5-ös kimondottan ritkának számított!

TÖRTÉNETE:

Az L.702-es sorozatgyártása 1938-ban kezdődött meg, hogy leváltsa az elődjének számító SBA-t, amit úgyszintén a Société Belge de l'Azote des Produits Chimiques du Marly gyártott. A közeljövőben már egyre fenyegetőbben felsejlő II. Világháború a civilek számára méginkább égető kérdéssé tette azt az igényt, hogy elegendő gázmaszk álljon rendelkezésre, ha a háború kitörne. Az SBA mivel egy ipari gázálarc volt, gyártási költségeit tekintve drága volt, ez viszont ösztönzőleg hatott az L.702-es megalkotására. Az új gázálarc és az elődjével megegyező szűrői már egyszerűbb kivitelezésűek (és ezáltal olcsóbbak) voltak, így az átlagembernek is könnyen hozzáférhetővé vált. 

Két verzióban készült: egy aktív (tartozott hozzá egy táska és egy tömlő) és egy passzív (egy fémszűrő járt hozzá, táska és tömlő nem). Az aktív verzióhoz kiosztott hordtáska szinte teljesen megegyezett azzal, ami az SBA-hoz volt használatra kiutalva. 

Az L.702-es gyártása egészen addig folytatódott, amíg a megszálló német hadsereg 1940-ben leállította azt, a gyártás ezután sosem indult már újra. Mindazonáltal a háború után sokezer L.702-es esett át hivatalos ellenőrzésen, majd kapott egy vizsgálati dátumot tartalmazó papírost a szűrősapkába, majd a szűrők és a gázálarchengerek zöld festést kaptak, jelezvén, hogy a polgári védelemben lesznek használatbavéve. Ezeket aztán Belgiumon belül több különböző helyen tárolták arra az esetre, ha vészhelyzet esetén szükség lenne rájuk. A gázálarcok nem kerültek használatra és sok raktár, ahol tárolták őket, kipucolásra került a háborút követő években. Az egyik megemlítendő raktárhelyiség a Walem-i Erőd volt, ahol több ezer L.702-es gázálarcot tároltak. Még mindig kitűnő állapotban voltak, mikor 2009-ben az erődöt kitakarították és a maszkokat bezúzták, ami egy kitűnő bizonyíték volt a szóbanforgó gázálarcok minőségét illetően. 

A Walem-i Erődben talált maszkok 2009-ben

A 40mm-es (balra) és a 25mm-es (jobbra) szűrők

SBA gázálarc, az L.702-es elődje

Felhasznált forrásoldal: https://gasmaskandrespirator.fandom.com/

Gázmaszkok, 1. rész

 Az NRA által használt gázmaszkok típusai szintén egy érdekes (és elég bőséges!) téma, így végül az egy cikkbe szánt mennyiséget több cikkre fogom szétbontani a jobb átláthatóság érdekében. Az utánajárásaimat csak részben és nagyon sokára koronázta siker, viszont egy hongkongi sráctól kaptam segítséget, így már ti is kaphattok egy átfogóbb képet arról, hogy milyen típusú gázmaszkokat használtak az NRA katonái. Fontos megemlíteni, hogy a gázmaszkokat  kizárólag a Központi Hadseregcsoport (Central Army) és azon belül is néhány egység használta csak, úgy mint a tüzérségnél, a légvédelemnél és a páncélos egységeknél szolgáló katonák. Az ezen csoportokon kívüleső katonák nem voltak gázmaszkokkal felszerelve. Amikor a japánok mérgező gázokat vetettek be, csak egy nedves ronggyal tudták eltakarni a szájukat és az orrukat. Ez a rögtönzött megoldás még a könnygáz ellen is alig nyújtott védelmet, nemhogy az ennél sokkal durvább harcigázok ellen, amiknél a fulladásos halál ilyen megoldások mellett szinte teljesen biztos volt. 

A kínai hadseregnél általánosan használt gázmaszk típus a GM30-as volt, ezeket Németország gyártotta és szállította az NRA számára. Később előfordultak ennek különböző, helybeli másolatai is. A gázmaszkok javarészt vászonzsákban voltak tárolva, nem úgy mint a németeknél, ahol erre a célra egy zárható fémhenger volt rendszeresítve. 

Nézzük is végig, mi volt a teljes repertoár! Az alábbi cikksorozat Kínában 1912-1949-ig majd Taiwanban 1949-től napjainkig mutatja be az ott használt gázmaszkokat, így könnyű szerrel mazsolázhattok, ha az egyenruha szettetekhez szeretnétek valamit beszerezni (a vászontáskára sajnos semmi ötletem nincs, a zárható fémhengert itt tudjátok megvenni: 

https://www.aliexpress.com/item/32897896550.html?spm=a2g0o.productlist.0.0.26853b93a5UR9n&algo_pvid=44121848-542d-4d00-b58b-77257af8063a&algo_expid=44121848-542d-4d00-b58b-77257af8063a-0&btsid=0bb0600116067677749302218eff9c&ws_ab_test=searchweb0_0,searchweb201602_,searchweb201603_ )

1. GM30 (Gummimaske 30 de futott S-maske és Vz.30N néven is!)

Elődei: GM24 (Németország), M.34 (Ausztria) és Vz.35 (Csehszlovákia)

Utódai: GM38 (Németország), M52 (Csehszlovákia)

Hozzávaló filterek: FE, S-Filter, FE 37, KF 455, FE 41, FE 42 valamint CO FE 39 típusok

Szűrő csatlakozás: 40mm DIN (Deutsche IndustrieNorm, vagyis német ipari szabvány, amely 1932 októberében lett hivatalos, habár a 40mm-es menetet a Központi Hatalmak már 1915 óta használták, és ez a második világháború alatt a Tengelyhatalmaknál is így maradt. A menet emelkedése 3.63 mm (1/7 inch-nek felel meg)

Gyártotta: Nemzetiszocialista Németország

Használati periódus: 1934-1945

Országok amelyek használták: Nemzetiszocialista Németország, Törökország, Görögország, Bulgária, Csehszlovákia, Litvánia, Spanyolország és a Kínai Köztársaság)

Gyártó: Dräger, Auer (Degea)

ÁTTEKINTÉS:

A maszk lényegében teljesen ugyanaz maradt az évek során, csak a szelepház változott. Az első modell egy egyszerű, különálló menetes szűrő csatlakozó aljzattal ellátott szelepházzal rendelkezett. A második verzió már egy jól ismert konstrukció, a kilégző és belégző egy síkban helyezkedik el. Ezt a módosítást azért csinálták a tervezők, mert a szelep nagyon könnyen és gyorsan szennyeződött el, illetve a katonák egy esetleges esésnél a teljes elülső fogsorukat be illetve kiverték. A maszkokat utólag felszerelték egy gumibéléssel és egy kamra előtti fedéllel (a hadseregben a korszerűsítés egy egyszerű feladatnak számított, azonban a civilek részére kiutalt maszkokból elég kevés került vissza módosításra, aminek eredményeképpen még manapság is belebotolhatunk korabeli, a felépítésükből kifolyólag ritkának számító maszkokba!). A harmadik változat szelepháza már egy öntvényből készült. 

A GM30-as gázmaszk belülről

KATONAI VERZIÓK:

GM30: Ez a gázmaszk egy szövetdarabokból készült szimpla fejhámot használt, ami könnyen állítható volt. Maga az arcrész egy vastag vászon anyagból készült, vékony gumiréteggel bevonva, hogy a  használó arcrészénél jó záródást biztosítson, habár sokan elég kényelmetlennek találták. A cellulóz anyagú szemlencsék fémlencsékkel voltak a vászonhoz rögzítve, a szelepek pedig szintén fémből készültek, ahogyan a 40mm-es csatlakozóaljzatuk és a kilégző szelep is fémrostélyt (valamint egy hangkibocsájtót) kapott a védelem miatt. A maszk közepes méretben volt elérhető, ezt 1-től 5-ig skálázták a különböző méretek szerint. 

GM30 Telefonmaszk: A sima GM30-as módosított verziója, egy beépített mikrofonnal a (szemből nézve) bal oldalon, amit telefonkészülékhez lehetett csatlakoztatni.

GM30 Luftwaffe: A német légierő maszkjának a légijűrmű típusától függően volt egy további, oldalirányú, kerek menetes csatlakozása (jobb vagy bal) hullámos töméővel vagy szűrővel. A körülményektől függően, a nem kellő csatlakozásokat egy kerek, menetes dugóval tömítették el. Ezeket a maszkokat a háború végén, kísérleti célokból használta a tankokban szolgáló személyzet (ezeknek volt olyan prototípusa is, ami közös szűrőberendezássel rendelkezett). Ezek a maszkok nem képezték a személyzet felszerelésének részét, de végig megtalálható volt a légijárművekben és a tankokban. 

GM30 Funker/Mikrofon: Egy levehető fémkupakkal rendelkezett azon az oldalon, ahová a mikrofon is fel volt erősítve. Ez a maszk a német haditengerészet (Kriegsmarine) számára lett kifejlesztve, de különböző rádiós alakulatok is használták. 

CIVIL VERZIÓK:

S-maske: Nincs különbség a normál GM30-as és az S-maske között, csupán az RL (RL1-38/3) pecsét. Ez arra szolgált, hogy a gyártók számára egyszerűsítse a gyártást, akik csak bizonyos fajták készítésére specializálódtak. 

SZŰRŐK:

A maszk több féle különböző szűrőt használt. A Polgárőrség (Civil Defence) az S-Filtert használta. A fegyveres erők többféle szűrőt is használtak, főként az FE 37-es, az FE 41-es és az FE 42-es típusokat. Az összes szűrőtípus egy kerek, zöld színű fémdobozban kapott helyet.

Jelölések:

FE: harci szűrő (combat filter)

Fe: vas (ferrum)

Al: alumínium

NM: Nem Mágneses (NonMagnetic)

R: Javított Továbbfejlesztett gyűrű alakú Ködszűrő

HN: Hexamethylenetetramine-el újratöltött

Tp, Tr or Tropics: trópusi szűrő

SZÁLLÍTÓ HENGER:

A gázmaszkok egy zárható fémhengerben kerültek tárolásra (Gasmaskenbüchse). A fedél alatt közvetlenül egy külön rekesz volt található, itt voltak megtalálhatóak a párátlanító betétek a lencsék számára). Az első modelleket a Reichswehrnél és a Wehrmachtnál 1930-35 között használták, ezek 26 cm magasak és 12 cm átmérőjűek voltak. 

Az 1935-36 között használt második modell 25 cm-nél valamivel rövidebb, de az átmérő ugyanaz maradt. A zárórendszert megváltoztatták, a könnyebb nyitás érdekében egy vászonból készült húzópántot kapott. 

Az 1936-38 között használt harmadik modell egy újabb típusú zárórendszert kapott, amely már az összes ezután következő modell esetében változatlan maradt. A magasság és az átmérő  megegyezik a második modellel.

A negyedik modell (1938-45) megtartotta a harmadik modell tulajdonságait, de méretben hosszabb lett (kb. 27cm), hogy jobban befogadja a GM38-as gumimaszkot. Ennél a modellnél a korai illetve azt megelőző verziók egyáltalán nem voltak vízhatlanok, de az utána következő típusoknál ezt a problémát kiküszöbölték. A vízhatlan gázmaszkhengerek alja kapott egy D (Dicht, azaz tömített) jelet.

Gázmaszk hengerek 1936-ból, 1938-ból és 1935-ből

Gázmaszk hengerek 1940-ből és 1941-ből

Gázmaszk hengerek az S-maske-hoz (civil használatra gyártott gázmaszk)

Gázmaszk henger, alján a vízhatlanságot jelölő "D" betűvel

Felhasznált forrásoldal: https://gasmaskandrespirator.fandom.com/