2025 május, Vereb Vitéz napja

 

Na, cirka egy hét késéssel most jutott rá időm, hogy erről a rendezvényről is kanyarítsak pár sort nektek. Idén az időjárás meg a Tour de Hongrie (+ egyéb dolgok) kissé megnehezítették a szervezők munkáját, így érdekesre sikerült ez a hétvége. A legutóbbi zsámbéki kimenetelből levontuk a tanulságot, sokkal egyszerűbb beöltözve menni, így nem kell +1 garnitúra utcai ruházatot vinni magunkkal, csak a váltót. A koncepció maradt a szokásos, munka után találkozó nálam a csapat egy részének, a másik része meg ellenkező irányból jött, így végül Kápolnásnyéken találkoztunk, ahonnan a szervezők részéről Ádám barátomnak és édesapjának köszönhetően volt egy életmentő fuvarunk, ami a cuccaink mennyiségét nézve igencsak jól jött!

Nagyjából 18:45 körül érkeztünk meg, gyorsan elfoglaltuk a már szokásos helyünket a jurtában, majd egy gyors körrel el is indultunk bevásárolni, hogy estére legyen mivel telerakni a bendőnket. A sötétség beálltával már lobogott a kellemes hőmérsékletet biztosító tábortűz, sült a finom szalonna és a grillkolbász, az Égi Íj Völgyét pedig vidám hahotázás és beszélgetés töltöttbe be olyan hajnali 1 óráig. Későre járt már, így elraktuk magunkat másnapra, korán kellett kelni, hogy megcsinálhassuk a kiállítóhelyet, tudjunk alakit gyakorolni és részt tudjunk venni a felvonuláson, azonban a szombati nap sajnos más dolgokat tartogatott a számunkra.

A katonai felvonulás sajnos a kerékpáros felvonulás miatti útlezárások miatt idén elmaradt, így csapatonként egy fő vett részt a műsor alatti díszőrségben, a többiek addig a táborban maradtak kiépíteni a bemutatóhelyünket. Az időjárás a széllel megspékelve olyannyira hideg volt, hogy nem csak a télicuccban aludtunk mindannyian, de másnap délig az összes téli felszerelés rajtunk volt....májusban pont nem ezt vártam volna, de legalább előre tudtuk mire számítsunk, így a vattakabátokról gondoskodtam mindenki számára, akinek még nincs a birtokában télicucc.

A nap a szokásos dolgokkal telt a barátaink társaságában és sok mókás dolgot csináltunk,

például őriztünk kiscicát,

kábeldobot,

és persze lövészárkot is :)

Végigjártuk a szokásos kiállítóhelyeket, közben elfogyasztottuk a bőséges ebédet (ez eddig az egyetlen olyan rendezvény, ahol a tarhonyás hús úgy néz ki, hogy kapunk húst némi tarhonyával, szóval sem tavaly, sem idén nem haltunk éhen :D ). A szokásos tematikus fotózáson kívül elnéztünk megint az íjász pályára, így egy kicsit mindannyian mégvisszább repülhettünk az időben, és gyakorolhattuk eme ősi fegyver használatát. 

Az idő kellemesen és gyorsan telt, a csapat egyik felének viszont velem együtt másnap különböző dolgai voltak, így sajnos nem tudtunk vasárnap reggelig maradni, de a fiatalok lentmaradtak, hogy tovább élvezhessék a kellemes vidéki levegőt, a természetet és a többi hagyőr/kiállító társaságát.

Legközelebb velünk a Június 14.-i zsámbéki Hadifesztiválon találkozhattok, viszont véssétek be a naptáratokba az idei év szeptember 20-at, ugyanis szintén Vereben leszünk és az ottani rendezvény keretein belül készülünk nektek egy nagyon frankó kis meglepetéssel! ;)

A szervezőknek ezúttal is köszönjük a meghívást, a FEOL-nak pedig a fotót az alábbi cikkben:

https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2025/05/verebi-vitez-napja?fbclid=IwQ0xDSwKW4etjbGNrApbhfGV4dG4DYWVtAjExAAEeXTsWJIW_I7Q6kLl0P5DOX7_JxRpKvKDgRWMPg4fsbt8ONidnh6W5NF90INw_aem_Clg1-3QT-7Q8AlD_uQF5aw#google_vignette

Jövőre ugyanekkor, ugyanitt!

2025 május, Zsámbéki bázisnap

 

HUN: Az idei első bázisnapot elég sok készülődés előzte meg a részünkről, így sajnos nem tudtam annyira haladni a koreai háborús cikkekkel, mint szerettem volna. Meglett viszont az az előnye, hogy az első zsámbéki rendezvényre fel fejleszteni a helyet egy eddiginél sokkal jobb színvonalra. Kikerültek új anyagok is, többek közt a Nanking ostromát és az ott végbement esztelen, japánok általi tömegmészárlásokat feldolgozó molinó is kihelyezésre került, ezzel találkozhattok majd jövőhéten a Vereb Vitéz napi fesztiválon illetve majd szeptemberben Szigetváron a Zrínyi napokon. A tagságban történt némi örömteli bővülés, ám a 11 fő helyett sajnos csak a brigád fele tudott jelen lenni a magánéleti dolgok miatt. A hangulatot már alaphangon azzal indítottuk, hogy a helyspórolás és az autóhiány kompenzálására alapból beöltözve vágtunk neki a fővárosnak, így nem maradhattak el a kíváncsi, érdeklődő szemek, és az a jópár vidám arc sem, akik odajöttek fotózkodni hozzánk mind az oda, mind a visszaút alatt.

A bázisra kora este érkeztünk meg, a gyors kipakolás, körbeköszönés után leültünk vacsorázni egy jót, az este maradéka pedig beszélgetéssel, sok nevetéssel és némi korhű zenei aláfestéssel telt. Másnap reggel viszonylag korán pattantunk ki az ágyakból, a helyszínt ugyanis fel kellett díszíteni a kiállítási anyagokkal és nem utolsó sorban nekünk is be kellett öltözni. Lehetett már olyan fél11 is amikor elkezdtek szállingózni az első látogatók, és idén mintha több lett volna a hölgy érdeklődő. Felváltva futottunk azért mi is egy kört a bázison, beköszöntünk az ismerős hagyőrökhöz, aztán később ők is tiszteletüket tették a bázisunkon. nagyjából fél4 fele kezdtünk el pakolászni, hiszen hosszú volt még az út hazáig, volt olyan tagunk, aki csak másnap folytatta az útját, hiszen az ország másik végén, a határ mellett lakik.

Egy nagyon pazar májusi hétvége volt ez, és azt kell mondjam, az egyik legjobb hangulatú rendezvényünkön vagyunk túl a 2021-es csapatalapításunk óta. Hab a tortán, hogy a helyet is sikerült egy látványosabb szintre felhozni, és ezt nem csak mi láttuk így. Köszönjük az elismeréseket, mert ilyenkor érzi azt az ember, hogy megéri ennyi energiát meg pénzt fektetni egy hobbiba. Jövő hétvégén Vereben találkozunk, immáron még nagyobb taglétszámmal!

Álljon itt egy pár kép kedvcsinálónak!

ENG: This year's first base day was preceded by quite a lot of preparation on our part, so unfortunately I wasn't able to make as much progress with the Korean War articles as I would have liked. I did, however, have the advantage of upgrading the place to a much better standard than before for the first event in Zsámbék. New materials has been added, including a banner depicting the siege of Nanking and the senseless massacres by the Japanese there, which you can see next week at the Vereb Vitéz Day festival and in September at the Zrínyi Days in Szigetvár. There has been some welcome growth in membership, but unfortunately only half of the brigade could be present instead of 11 due to personal matters. The mood started with the fact that to compensate for the lack of space and cars, we started the trip through the capital fully dressed up in battle gear, so we couldn't miss the curious, interested eyes and the many happy faces who came to take photos with us both on the way there and back.

We arrived at the base in the early evening, after a quick unpacking and saying hello to everyone, we sat down for a nice dinner, and the rest of the evening was spent talking, laughing and listening to some period music. The next morning we were out of bed relatively early, as the venue had to be decorated with the exhibit materials and last but not least we had to get dressed. It was about 10.30 am when the first visitors started to arrive, and this year there seemed to be more ladies interested. We took it in turns to run around the base, say hello to the reenactor groups we know each other for long time, and later they also paid their respects at our base.We started packing up at about half past three, as it was a long way home, and some of our members only continued their journey the next day, as they live on the other side of the country, near the border.

It was a great weekend in May, and I must say that we had one of the best atmosphere events since our 2021 team launch. The cherry on the top of the cake was that we also managed to take the venue to a more spectacular level, and we weren't the only ones to see it that way. Thank you for the accolades, because it makes us feel that it's worth investing so much energy and money in a hobby. We will see you next weekend in Vereb, with an even larger number of members!

Here are a few pictures as a teaser!

Browning M1917-es géppuska / Browning M1917 machinegun

 

HUN: Az M1917-es első Kínában szolgált változata egy 7,92-es Mauser kalibert tüzelő variáns volt, amelyet „Három-tízes ünnepi géppuská”-nak hívtak, a név az 1921. október 10-i ünnepet jelentette, amely az új Kína megalapítása utáni 10. év volt (a Kínai Köztársaság nemzeti ünnepe minden év október 10.-e, a nevet a fegyver születésének dátuma, 10/10/10 ihlette). A kínai másolat bár nem volt olyan kifinomult, mint az eredeti amerikai M1917-es, de a legtöbb alkatrész csereszabatos volt, a háború első napjaiban számos csatában vett részt.

ENG: M1917, the first version served in China was a 7.92 Mauser version called the “Three-Tens Festival Machine Gun”, the name meant the festival of 10th October, 1921, which was the 10th year after the establishment of new China (the national day of the Republic of China is 10/10 of each year, the name was inspired by the date of the birth of this gun, 10/10/10 ). The Chinese copy was not as sophisticated as the original US M1917, but most of the parts were interchangeable, it was seen action in many battles during the early days of the war.

HUN: Az amerikai M1917-es 1943-ban kezdte meg "kínai szolgálatát", első körben a Kínai Expedíciós Haderőt szerelték fel vele. A géppuskát az amerikai csapatokhoz hasonlóan használták, kis géppuskás szakaszokba leosztva, hogy a gyalogosok mellett mobilisan használva tudják az ellenséget lefogni, ahelyett, hogy csak fix pozícióból való tüzelésre használták volna. Mind az amerikai 30-06-os, mind a kínai 7,92-es Mauser változat 250 töltényes hevederrel üzemelt, 450-600 lövés/perces tűzgyorsaságot tudhatott magáénak, és amikor nem fix pozícióból tüzeltek vele, a gyalogság mellett haladva tudtak vele hathatós fedezettüzet adni.

ENG: The US M1917 was starting to serve China in 1943, equipped by the Chinese Expeditionary Force, they used the M1917 as the US troops did, concentrated them into small machine gun platoons to assault and suppress enemies alongside with the walking infantrymen, rather than firing at fixed position. Both the US 30–06 and Chinese 7.92 Mauser version fed with a 250-round belt and fired at 450–600 rpm, and being used as a walking heavy machine gun besides from holding at fixed positions.

M1 karabélyok / M1 type carbines

 

HUN: Amikor az M1 karabély szó elhangzik, tutira mindenkinek a Garand "kistesója" ugrik be először. A fegyvert a kompakt mérete, könnyű súlya és kis visszarúgása miatt nem csak az amerikai katonák szerették, de a kínaiak is. 1949-ig bezárólag alig pár száz darabot kaptak csak belőle, a koreai háború alatt pedig előszeretettel zsákmányoltak belőle. A hatékonyságát illetően jelentősen megoszlanak a vélemények, de nézzünk át pár tényt, és mindenki döntse el maga:

ENG: When the word M1 rifle is mentioned, the first thing that comes to mind is the "little brother" of the Garand. The rifle's compact size, light weight and low recoil made it popular not only with American soldiers, but also with the Chinese. Only a few hundred were issued up to 1949, and during the Korean War it was a popular weapon to loot. Opinions vary widely as to its effectiveness, but let's look at a few facts and decide for ourselves:

- Kb 400 méterig volt hatásos
- Stop hatása szinte semmi sem volt sokszor az ellenfél még 4-5 bekapott lövés után sem terült el, így a koreai háborúban egyes egységeknél külön parancsot kaptak arra az ezt használó katonák, hogy kizárólag fejre célozzanak vele. A kínai PVA-s katonák tömegrohamaival kapcsolatban több amerikai jelentés is kiemelte, hogy a fegyver ilyen hullámokban támadó ellenség ellen teljesen hatástalan volt
- A könnyebb fedezékek valamint a kisebb fák átütéséhez nem volt elég erős
- A kúpos lőszer miatt nagyon durván roncsolt
- Hideg környezetben nagyon sokszor elakadt
- Az amerikaiaknál sokan a Colt 1911-est cserélték le vele, ennél azért sokkal hatásosabb és pontosabb választás volt

- It was effective up to about 400 metres
- It had almost no stopping power, and often the enemy would still run toward the shooter after 4-5 shots, so in the Korean War some units had special orders to aim it only on the head. Several US reports on the mass human waves by Chinese PVA soldiers have pointed out that the weapon was completely ineffective against an enemy attacking in such waves
- It was not powerful enough to penetrate light cover and small trees
- It was very badly mangled by the conical ammunition
- It jammed very often in cold environments
- Within the US soldiers, many replaced the Colt 1911 with M1 Carbine, but it was a much more effective and accurate choice

Az M1, az ejtőernyősök által használt M1A1 és az M2-es verzió
The M1, M1A1 and M2 versions used by paratroopers

Az M3 változat, a hozzá tartozó éjjellátóval és tartozékaival
The M3 version, with night vision and accessories

HUN: Az M1 Carbine 7.52x33mm-es lőszert használt, 15-ös vagy 30-as tárakkal (ez utóbbival sok és gyakori volt az adagolási probléma) üzemelt és az M1/A1-es verzió 60-70 lövés per perces, az M2-es változat pedig 750 lövés per perces tűzgyorsaságot tudhatott magáénak, és bár utóbbinál a sorozatlövés opció eléggé szétzabálta a zárat, közelharcnál jól teljesített. Az M3-as modellnél maradtak az M2-es tulajdonságai azzal a különbséggel, hogy a sorozatlövés funkciót kivették. Volt egy plusz kiegészítő azonban az M3-ashoz, amit a kísérleti fázis idején T3-nak illetve T120-nak neveztek: a fegyver képes volt egy új, éjjellátó távcsővel üzemelni, amelyhez a kezelőnek egy extra akkumulátort kellett cipelnie magával. Ez a változat kapott egy elülső markolatot, amely nem csak a lövések koordinálását tette könnyebbé, de a fegyver tetején lévő mini-reflektort (ezt azonban csak az láthatta volna az ellenoldalról, aki detto rendelkezik ilyen infra felszereléssel) is ezzel kapcsolta be a kezelője. Ha ez nem volt bekapcsolva, viszonylag közelre volt csak használható az infra. A többi M1 változathoz képest az M3-as rendelkezett még egy speciális lángrejtővel is.

ENG: The M1 Carbine used 7.52x33mm ammunition with either 15 or 30 round mags (the latter had many and frequent feeding problems) and the M1/A1 version had a rate of fire of 60-70 rounds per minute and the M2 version 750 rounds per minute, although the burst option on the latter ate the bolt up, it performed well in close combat. The M3 model retained the features of the M2, except that the burst firing function was removed. There was, however, an extra addition to the M3, called the T3 or T120 during the experimental phase: the weapon was able to operate with a new night vision scope, which required the operator to carry an extra battery. This version was equipped with a front grip, which not only made it easier to coordinate shots, but also enabled the operator to activate the mini-reflector on top of the weapon (which could only be seen from the opposite side by someone who had such infra-red equipment). If this was not switched on, the infra could only be used at relatively close range. Compared to the other M1 variants, the M3 also had a special flash hider.

HUN: Az M3-ast viszonylag kis darabszámban gyártották, 1944-től a 2. Világháború végéig 2100 db készült legyártásra. de hivatalosan először a koreai háborúban kezdték el használni ezeket. A kínaiak amikor először zsákmányoltak belőle, elképzelni sem tudták miféle szerkentyű lehet ez, viszont egy rövid tanulmányozás után rájöttek mi került hozzájuk, így azonnal hadrendbe állították a zsákmányolt darabokat. Az éjszakai bevethetősége miatt igen kedvelt volt azoknál a PVA-s katonáknál, akiknek jutott belőle.

ENG: M3's were produced in relatively small numbers, with 2,100 produced from 1944 until the end of World War 2, but they were first officially used in the Korean War. The Chinese, when they first captured it, had no idea what it was, but after a brief study they found out what they had, and immediately put the captured pieces into service. Because it could be used at night, it was very popular within the PVA soldiers who had it.

HUN: Habár elég limitált volt a látótávolság vele és az M2-es géppuskákra inkább szerelték fel az amerikaiak, ez a 40-es években és az 50-es évek elején kimondottan high-tech cuccnak minősült!

ENG: Although it had a very limited range of sight and was rather fitted to the M2 machine guns by the Americans, it was considered as a high-tech stuff in the 40s and early 50s!

Előörs / Vanguard

 

Veszteségek Burmában / Casualties in Burma

 

HUN: A jünani frontról hazatérő katonák akiket hordágyakon visznek a felcserek. A sebesült kínai katonák túlélési esélyei meglehetősen csekélyek voltak, mivel az orvosi ellátás nagy része rutinszerű volt. A kínai katonák legnagyobb halálozási arányát azonban nem a harcban való halál vagy különböző sebesülések okozták, hanem a sérülések következtében bekövetkező fertőzések vagy egyéb betegségek. Minden egyes kínai katonára, aki valamilyen sérüléstől halt meg, jutott tíz másik, akikkel a vérhas, malária vagy más trópusi beteg végzett. Ezen pláne nem segített az átlag kínai újoncok általánosan rossz egészségi állapota sem, és sokan már a toborzóközpontokból a kiképzőtáborokba vezető úton is meghaltak.

A fentebb bemutatott kép az Expedíciós Haderő első hadjáratának visszavonulásakor készült 1942 májusában. Az exp. haderőhöz 30000 ember csatlakozott, de a burmai dzsungelekből végül csak 9000-en tértek vissza.

ENG: Soldiers returning from the front in Yunnan, carried on stretchers by the soldiers. The chances of survival for the wounded Chinese soldiers were quite slim, as much of the medical care was routine. However, the highest mortality rate among Chinese soldiers was not from death in combat or various wounds, but from infections or other illnesses resulting from the injuries. For every Chinese soldier who died of some kind of injury, ten others were killed by dysentery, malaria or some other tropical disease. This has not been helped by the generally poor health of the average Chinese recruit, and many have died on the way from recruitment centres to training camps.

The picture above was taken on the retreat of the Expeditionary Force's first campaign in May, 1942. 30,000 men joined the Expeditionary Force, but only 9,000 eventually returned from the jungles of Burma.

Új 11. Hadosztály / New 11th Division

 

N11D sebesültek/N11D combat casualties

A képen látható hordágyak fából és erős vászonból készültek. 1938 június 6.-án alakult meg Yunnanban az 58. Hadseregcsoport, amely a Yunnan-i hadsereg és a helyi Nemzeti Milícia hat ezredéből került felállításra, és az alábbi hadosztályokat tartalmazta:

- Új 10. Hadosztály
- Új 11. Hadosztály
- Új 12. Hadosztály

Habár másodvonalbeli alakulat voltak, az 58. Hadseregcsoport számtalan ütközetben bizonyította rátermettségét: résztvettek Changsa 2. illetve 3. csatájában is, de végigverekedték Changde ostromát is 1943-ban. 1939 márciusában Nanchangban kerültek bevetésre és résztvettek a Zheijang-Jiangxi hadjáratban majd 1944-ben a Changheng-i (másik nevén Hunan-i) hadjáratban is. 1945-ben az Anfu megyei harcokból vették ki a részüket (Jiangxitól északra). Érdemes megemlíteni, hogy a 11-esek fő feladata a Repülő Tigrisek (趙蘭) által használt repülőterek biztosítása volt, viszont másodvonalbeli alakulatként soha nem kaptak a jó minőségű amerikai fegyverekből. Általában a leharcolt Hanyang 88-as puskákkal és az akkortájt Kínában használatos géppuskákkal harcoltak. Ha valaki azt hinné, hogy másodvonalbeli alakulatként ők biztonságban voltak, az téved: a japánok többször is kemény támadásokat intéztek ezen repterek ellen, ám azok sosem kerültek a kezükre.

A Repülő Tigrisek légi felderítési térképei

Lu Daoyuan, az 58. Hadosztály parancsnoka

A háború után az 58. Hadseregcsoportot átnevezték és újraszervezték 58. Hadosztály néven, majd a Xuzhou Bandit Supression Headquarters-be helyezték át. Ez a parancsnokság felelt amúgy a keleti régiók kommunistamentesítéséért. A polgárháborúban 1945 után főként Anhuiban, Shangdongban és Henanban harcoltak, ezutóbbi tartományban a Hengbao hadjáratban súlyos veszteségeket könyvelhettek el, olyannyira, hogy végül Henanból Guangxiba kényszerültek visszavonulni, 1949 decemberében itt semmisült meg a teljes hadosztály a zseniális kommunista stratéga, Lin Biao 4. Hadserege által.

Pár tucatnyian végül sikeresen elmenekültek Yunnanba, majd csatlakoztak a Burmában ragadt köztársasági csapatokhoz 1950 után. A hadosztályparancsnok, Duan Xiwen is sikeresen el tudott menekülni, végül egy ideig Hongkongban élt, majd később csatlakozott a Yunnan-i Antikommunista Nemzeti Hadsereghez Burmában. 1968-ban Thaiföldi állampolgár lett, itt is hunyt el 1980 június 18.-án Bangkokban.

Duan Xiwen hadosztályparancsnok