A Kunlun hágói ütközetben (1939 december 18. - 1940 január 11.) a Nemzeti Forradalmi Hadsereg a valaha feljegyzett legtöbb páncélos egységet vetette be a 2. Kínai-Japán háború ideje alatt. A japán birodalmi hadsereg egy jelentős offenzívát indított Guangxi (Kuanghszi) provinciában azzal a céllal, hogy elvágja a kínaiak utánpótlási vonalait, amik az akkor még francia fennhatóság alatt álló Vietnám területéről indultak Kínába.
November 24.én a 200. Hadosztály 600-as ezredét járművekkel szállították Quanzhouból Kuanghszin át Nanning felé, amikor is Ertangnál (Nanning külkerülete) belefutottak a japán birodalmi hadseregbe. A 600. ezred annak ellenére kiválóan tartotta magát, hogy a japánok elsöprő légi és tüzérségi fölénnyel bírtak, de november 26.-án, ahogy az első nap sugarai felbukkantak a horizonton, a japánok átkaroló hadműveletbe kezdtek, előbb oldalba támadták, majd teljesen bekerítették az ezredet. Az ezredparancsnok személyesen vezetett egy századot ellentámadásra, de két golyó is eltalálta. Sérülései dacára visszautasította a kimentését és nemsokkal később egy harmadik golyó végzett vele. A kínai katonák továbbra sem adták fel a harcot, sikeresen verték vissza az újabb és újabb japán támadásokat, de az ezred segédtisztje elesett és az ezredparancsnok is megsebesült. Végül az 1. zászlóalj parancsnoka által vezetett kitörési kísérlet eredményes volt, az ezred az éjsza leple alatt sikerrel visszavonult. A japánok ezt követően elfoglalták a Kunlun hágó körüli területeket.
Győztes kínai katonák a Kunlun hágói csata után
A japán offenzva támadóéke az elit japán 5. hadosztály volt. Miután a japánok 1939 novemberében elfoglalták Nanningot (a város Kuanghszi tartományban, a vietnámi határ közelében található), egyben megszerezték a Kunlun hágó feletti ellenőrzés kulcspontját is, és már fenyegetést jelentettek a kínaiak hátvédjét képező bázisára, ami Chungkinget (a háború alatt főváros) hivatott védeni. Felismervén a veszélyt, hogy a japánok könnyen elvághatják őket a külvilágtól, lehetetlenné téve a további élelem és hadianyag-utánpótlást, Bai Chongxi tábornok (aki maga is Khuangszi tartományban született), sürgős erősítést kért és kapott is a Kínai Nacionalista Kormánytól: Chiang Kai-shek azonnal útnak indította Hunanból az 5. hadsereget, hogy a szorongatott helyzetben lévő tartomány segítségére siessenek.
Az 5. hadsereg a legelitebb hadosztálya volt a Nemzeti Forradalmi Hadseregnek, és az egyetlen olyan egység volt, amely tankokkal és páncélozott járművekkel volt felszerelve. Az itt szolgáló katonák egytől-egyig harcedzett veteránok voltak, akik már mind résztvettek a japánok elleni ütközetekben, így a magas morál is magától értetődő volt. Du Yuming tábornok, aki az 5. hadsereg parancsnoka volt, útnak indított két hadosztályt, hogy megtámadják a japánok által elfoglalt Kunlun hágót. Az új 22. hadsereg elvágta a hátulról jövő japán utánpótlási vonalakat, az ütközetben még a japán Masao Nakamura dandártábornok is elesett. A Nakamura által vezetett japán dandár amúgy résztvett az mandzsúriai orosz-japán háborúban (1904. febr. 8. – 1905. szept. 5.), és a "Törhetetlen Kard" nevet kapta. Halála előtt Nakamura feljegyezte a naplójába, hogy az itt harcoló kínai katonák harctéri kvalitásai messze túlszárnyalják még az oroszokét is, akik ellen annakidején harcoltak. A japán 5. hadosztályt ebben az ütközetben a szó legszószorosabb értelmében eltörölték a föld színéről.....
Du Yuming tábornok
(1904 november 28. - 1981 május 7.)
A hadjárat a kínaiak győzelmével végződött, és a Nemzeti Forradalmi Hadsereg első nagyobb győzelme volt a Wuhanban vívott csata óta.
Rohamozó kínai katonák a Kunlun hágónál (1940)Kínai katonák a Kunlun hágónál
A kínaiak 14 ezer főnyi veszteséget tudhattak a magukénak, míg a japánok 10 ezret. A japán katonák közül elesett 5000 fő, beleértve a tisztek 85%-át, mint például Nakamura dandártábornok, Sakata Gen'ichi ezredes vagy Miki Kichinosuke ezredes. A kínaiak fogjul ejtettek 102 japán katonát, valamint zsákmányoltak 79 lovat, 22 löveget, 10 tankelhárító fegyvert, 102 könnyűgéppuskát, 80 nehézgéppuskát és 2000 puskát.
Felhasznált forrásoldal: Wikipedia illetve Axis History Forum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése