Ütközet a japán invázió kezdetekor

M712 Schnellfeuer

 

A Mauser C96-os továbbfejlesztett változata, a félautomata üzemmód mellett sorozatok leadására is képes volt. 20db 7.63x25mm-es lőszer fért a tárba és 900-1000 lövés per perces tűzgyorsaságot tudhatott magáénak. A fa tus elég rendesen stabilizálta a fegyver visszarúgását, ám a sorozat leadásánál a katonák csak szimplán 90 fokkal elfordították, a visszarúgást felhasználva pedig simán körbe tudtak kaszálni egy megtisztítandó szobát, ahol ez a tűzerő/tűzgyorsaság páros borzalmas pusztítást tudott végezni.

A rövid lőtáv és a kis tárkapacitás miatt főként a kisebb helyiségek kipucolására vagy az ott rejtőző japánok lefogására (tűz alatt tartására) használták (akik egyrészt utálták a géppisztolyokat, másrészt ugyanezen okból nem is használták....).

Az M712-es a kínai színtér domináns automata pisztolya volt.

Swear to defend the nation to the death (誓与国土共存亡)

 

M1903

Az NRA-s katonák alapvető oldalfegyvere, amely 7db 9x20mm-es Browning pisztolylőszert tudott befogadni. Megbízhatósága és pontossága mellé még használni is könnyű volt, de ami a legfontosabb: a nacionalista periódusban a magas társadalmi státuszt is jelképezte.

A Kunlun hágói csata (崑崙關戰役)

 A Kunlun hágói ütközetben (1939 december 18. - 1940 január 11.) a Nemzeti Forradalmi Hadsereg a valaha feljegyzett legtöbb páncélos egységet vetette be a 2. Kínai-Japán háború ideje alatt. A japán birodalmi hadsereg egy jelentős offenzívát indított Guangxi (Kuanghszi) provinciában azzal a céllal, hogy elvágja a kínaiak utánpótlási vonalait, amik az akkor még francia fennhatóság alatt álló Vietnám területéről indultak Kínába. 

November 24.én a 200. Hadosztály 600-as ezredét járművekkel szállították Quanzhouból Kuanghszin át Nanning felé, amikor is Ertangnál (Nanning külkerülete) belefutottak a japán birodalmi hadseregbe. A 600. ezred annak ellenére kiválóan tartotta magát, hogy a japánok elsöprő légi és tüzérségi fölénnyel bírtak, de november 26.-án, ahogy az első nap sugarai felbukkantak a horizonton, a japánok átkaroló hadműveletbe kezdtek, előbb oldalba támadták, majd teljesen bekerítették az ezredet. Az ezredparancsnok személyesen vezetett egy századot ellentámadásra, de két golyó is eltalálta. Sérülései dacára visszautasította a kimentését és nemsokkal később egy harmadik golyó végzett vele. A kínai katonák továbbra sem adták fel a harcot, sikeresen verték vissza az újabb és újabb japán támadásokat, de az ezred segédtisztje elesett és az ezredparancsnok is megsebesült. Végül az 1. zászlóalj parancsnoka által vezetett kitörési kísérlet eredményes volt, az ezred az éjsza leple alatt sikerrel visszavonult. A japánok ezt követően elfoglalták a Kunlun hágó körüli területeket.

Győztes kínai katonák a Kunlun hágói csata után

A japán offenzva támadóéke az elit japán 5. hadosztály volt. Miután a japánok 1939 novemberében elfoglalták Nanningot (a város Kuanghszi tartományban, a vietnámi határ közelében található), egyben megszerezték a Kunlun hágó feletti ellenőrzés kulcspontját is, és már fenyegetést jelentettek a kínaiak hátvédjét képező bázisára, ami Chungkinget (a háború alatt főváros) hivatott védeni. Felismervén a veszélyt, hogy a japánok könnyen elvághatják őket a külvilágtól, lehetetlenné téve a további élelem és hadianyag-utánpótlást, Bai Chongxi tábornok (aki maga is Khuangszi tartományban született), sürgős erősítést kért és kapott is a Kínai Nacionalista Kormánytól: Chiang Kai-shek azonnal útnak indította Hunanból az 5. hadsereget, hogy a szorongatott helyzetben lévő tartomány segítségére siessenek. 

Bai Chongxi tábornok
(1893 március 18. - 1966 december 2.)

Az 5. hadsereg a legelitebb hadosztálya volt a Nemzeti Forradalmi Hadseregnek, és az egyetlen olyan egység volt, amely tankokkal és páncélozott járművekkel volt felszerelve. Az itt szolgáló katonák egytől-egyig harcedzett veteránok voltak, akik már mind résztvettek a japánok elleni ütközetekben, így a magas morál is magától értetődő volt. Du Yuming tábornok, aki az 5. hadsereg parancsnoka volt, útnak indított két hadosztályt, hogy megtámadják a japánok által elfoglalt Kunlun hágót. Az új 22. hadsereg elvágta a hátulról jövő japán utánpótlási vonalakat, az ütközetben még a japán Masao Nakamura dandártábornok is elesett. A Nakamura által vezetett japán dandár amúgy résztvett az mandzsúriai orosz-japán háborúban (1904. febr. 8. – 1905. szept. 5.), és a "Törhetetlen Kard" nevet kapta. Halála előtt Nakamura feljegyezte a naplójába, hogy az itt harcoló kínai katonák harctéri kvalitásai messze túlszárnyalják még az oroszokét is, akik ellen annakidején harcoltak. A japán 5. hadosztályt ebben az ütközetben a szó legszószorosabb értelmében eltörölték a föld színéről.....

A kínai 5. hadsereg karfelvarrója (első két kép) és név/állományjelzője (harmadik kép)

Du Yuming tábornok
(1904 november 28. - 1981 május 7.)

A hadjárat a kínaiak győzelmével végződött, és a Nemzeti Forradalmi Hadsereg első nagyobb győzelme volt a Wuhanban vívott csata óta.

Kínai katonák zsákmányolt japán zászlóval

Rohamozó kínai katonák a Kunlun hágónál (1940)

Kínai katonák a Kunlun hágónál

A kínaiak 14 ezer főnyi veszteséget tudhattak a magukénak, míg a japánok 10 ezret. A japán katonák közül elesett 5000 fő, beleértve a tisztek 85%-át, mint például Nakamura dandártábornok, Sakata Gen'ichi ezredes vagy Miki Kichinosuke ezredes. A kínaiak fogjul ejtettek 102 japán katonát, valamint zsákmányoltak 79 lovat, 22 löveget, 10 tankelhárító fegyvert, 102 könnyűgéppuskát, 80 nehézgéppuskát és 2000 puskát. 

Felhasznált forrásoldal: Wikipedia illetve Axis History Forum

Gázmaszkok, 1. rész

 Az NRA által használt gázmaszkok típusai szintén egy érdekes (és elég bőséges!) téma, így végül az egy cikkbe szánt mennyiséget több cikkre fogom szétbontani a jobb átláthatóság érdekében. Az utánajárásaimat csak részben és nagyon sokára koronázta siker, viszont egy hongkongi sráctól kaptam segítséget, így már ti is kaphattok egy átfogóbb képet arról, hogy milyen típusú gázmaszkokat használtak az NRA katonái. Fontos megemlíteni, hogy a gázmaszkokat  kizárólag a Központi Hadseregcsoport (Central Army) és azon belül is néhány egység használta csak, úgy mint a tüzérségnél, a légvédelemnél és a páncélos egységeknél szolgáló katonák. Az ezen csoportokon kívüleső katonák nem voltak gázmaszkokkal felszerelve. Amikor a japánok mérgező gázokat vetettek be, csak egy nedves ronggyal tudták eltakarni a szájukat és az orrukat. Ez a rögtönzött megoldás még a könnygáz ellen is alig nyújtott védelmet, nemhogy az ennél sokkal durvább harcigázok ellen, amiknél a fulladásos halál ilyen megoldások mellett szinte teljesen biztos volt. 

A kínai hadseregnél általánosan használt gázmaszk típus a GM30-as volt, ezeket Németország gyártotta és szállította az NRA számára. Később előfordultak ennek különböző, helybeli másolatai is. A gázmaszkok javarészt vászonzsákban voltak tárolva, nem úgy mint a németeknél, ahol erre a célra egy zárható fémhenger volt rendszeresítve. 

Nézzük is végig, mi volt a teljes repertoár! Az alábbi cikksorozat Kínában 1912-1949-ig majd Taiwanban 1949-től napjainkig mutatja be az ott használt gázmaszkokat, így könnyű szerrel mazsolázhattok, ha az egyenruha szettetekhez szeretnétek valamit beszerezni (a vászontáskára sajnos semmi ötletem nincs, a zárható fémhengert itt tudjátok megvenni: 

https://www.aliexpress.com/item/32897896550.html?spm=a2g0o.productlist.0.0.26853b93a5UR9n&algo_pvid=44121848-542d-4d00-b58b-77257af8063a&algo_expid=44121848-542d-4d00-b58b-77257af8063a-0&btsid=0bb0600116067677749302218eff9c&ws_ab_test=searchweb0_0,searchweb201602_,searchweb201603_ )

1. GM30 (Gummimaske 30 de futott S-maske és Vz.30N néven is!)

Elődei: GM24 (Németország), M.34 (Ausztria) és Vz.35 (Csehszlovákia)

Utódai: GM38 (Németország), M52 (Csehszlovákia)

Hozzávaló filterek: FE, S-Filter, FE 37, KF 455, FE 41, FE 42 valamint CO FE 39 típusok

Szűrő csatlakozás: 40mm DIN (Deutsche IndustrieNorm, vagyis német ipari szabvány, amely 1932 októberében lett hivatalos, habár a 40mm-es menetet a Központi Hatalmak már 1915 óta használták, és ez a második világháború alatt a Tengelyhatalmaknál is így maradt. A menet emelkedése 3.63 mm (1/7 inch-nek felel meg)

Gyártotta: Nemzetiszocialista Németország

Használati periódus: 1934-1945

Országok amelyek használták: Nemzetiszocialista Németország, Törökország, Görögország, Bulgária, Csehszlovákia, Litvánia, Spanyolország és a Kínai Köztársaság)

Gyártó: Dräger, Auer (Degea)

ÁTTEKINTÉS:

A maszk lényegében teljesen ugyanaz maradt az évek során, csak a szelepház változott. Az első modell egy egyszerű, különálló menetes szűrő csatlakozó aljzattal ellátott szelepházzal rendelkezett. A második verzió már egy jól ismert konstrukció, a kilégző és belégző egy síkban helyezkedik el. Ezt a módosítást azért csinálták a tervezők, mert a szelep nagyon könnyen és gyorsan szennyeződött el, illetve a katonák egy esetleges esésnél a teljes elülső fogsorukat be illetve kiverték. A maszkokat utólag felszerelték egy gumibéléssel és egy kamra előtti fedéllel (a hadseregben a korszerűsítés egy egyszerű feladatnak számított, azonban a civilek részére kiutalt maszkokból elég kevés került vissza módosításra, aminek eredményeképpen még manapság is belebotolhatunk korabeli, a felépítésükből kifolyólag ritkának számító maszkokba!). A harmadik változat szelepháza már egy öntvényből készült. 

A GM30-as gázmaszk belülről

KATONAI VERZIÓK:

GM30: Ez a gázmaszk egy szövetdarabokból készült szimpla fejhámot használt, ami könnyen állítható volt. Maga az arcrész egy vastag vászon anyagból készült, vékony gumiréteggel bevonva, hogy a  használó arcrészénél jó záródást biztosítson, habár sokan elég kényelmetlennek találták. A cellulóz anyagú szemlencsék fémlencsékkel voltak a vászonhoz rögzítve, a szelepek pedig szintén fémből készültek, ahogyan a 40mm-es csatlakozóaljzatuk és a kilégző szelep is fémrostélyt (valamint egy hangkibocsájtót) kapott a védelem miatt. A maszk közepes méretben volt elérhető, ezt 1-től 5-ig skálázták a különböző méretek szerint. 

GM30 Telefonmaszk: A sima GM30-as módosított verziója, egy beépített mikrofonnal a (szemből nézve) bal oldalon, amit telefonkészülékhez lehetett csatlakoztatni.

GM30 Luftwaffe: A német légierő maszkjának a légijűrmű típusától függően volt egy további, oldalirányú, kerek menetes csatlakozása (jobb vagy bal) hullámos töméővel vagy szűrővel. A körülményektől függően, a nem kellő csatlakozásokat egy kerek, menetes dugóval tömítették el. Ezeket a maszkokat a háború végén, kísérleti célokból használta a tankokban szolgáló személyzet (ezeknek volt olyan prototípusa is, ami közös szűrőberendezássel rendelkezett). Ezek a maszkok nem képezték a személyzet felszerelésének részét, de végig megtalálható volt a légijárművekben és a tankokban. 

GM30 Funker/Mikrofon: Egy levehető fémkupakkal rendelkezett azon az oldalon, ahová a mikrofon is fel volt erősítve. Ez a maszk a német haditengerészet (Kriegsmarine) számára lett kifejlesztve, de különböző rádiós alakulatok is használták. 

CIVIL VERZIÓK:

S-maske: Nincs különbség a normál GM30-as és az S-maske között, csupán az RL (RL1-38/3) pecsét. Ez arra szolgált, hogy a gyártók számára egyszerűsítse a gyártást, akik csak bizonyos fajták készítésére specializálódtak. 

SZŰRŐK:

A maszk több féle különböző szűrőt használt. A Polgárőrség (Civil Defence) az S-Filtert használta. A fegyveres erők többféle szűrőt is használtak, főként az FE 37-es, az FE 41-es és az FE 42-es típusokat. Az összes szűrőtípus egy kerek, zöld színű fémdobozban kapott helyet.

Jelölések:

FE: harci szűrő (combat filter)

Fe: vas (ferrum)

Al: alumínium

NM: Nem Mágneses (NonMagnetic)

R: Javított Továbbfejlesztett gyűrű alakú Ködszűrő

HN: Hexamethylenetetramine-el újratöltött

Tp, Tr or Tropics: trópusi szűrő

SZÁLLÍTÓ HENGER:

A gázmaszkok egy zárható fémhengerben kerültek tárolásra (Gasmaskenbüchse). A fedél alatt közvetlenül egy külön rekesz volt található, itt voltak megtalálhatóak a párátlanító betétek a lencsék számára). Az első modelleket a Reichswehrnél és a Wehrmachtnál 1930-35 között használták, ezek 26 cm magasak és 12 cm átmérőjűek voltak. 

Az 1935-36 között használt második modell 25 cm-nél valamivel rövidebb, de az átmérő ugyanaz maradt. A zárórendszert megváltoztatták, a könnyebb nyitás érdekében egy vászonból készült húzópántot kapott. 

Az 1936-38 között használt harmadik modell egy újabb típusú zárórendszert kapott, amely már az összes ezután következő modell esetében változatlan maradt. A magasság és az átmérő  megegyezik a második modellel.

A negyedik modell (1938-45) megtartotta a harmadik modell tulajdonságait, de méretben hosszabb lett (kb. 27cm), hogy jobban befogadja a GM38-as gumimaszkot. Ennél a modellnél a korai illetve azt megelőző verziók egyáltalán nem voltak vízhatlanok, de az utána következő típusoknál ezt a problémát kiküszöbölték. A vízhatlan gázmaszkhengerek alja kapott egy D (Dicht, azaz tömített) jelet.

Gázmaszk hengerek 1936-ból, 1938-ból és 1935-ből

Gázmaszk hengerek 1940-ből és 1941-ből

Gázmaszk hengerek az S-maske-hoz (civil használatra gyártott gázmaszk)

Gázmaszk henger, alján a vízhatlanságot jelölő "D" betűvel

Felhasznált forrásoldal: https://gasmaskandrespirator.fandom.com/