Halála után Hermann Kriebel ezredes kapta meg a Bauer által addig betöltött posztot (az I. Világháború tanulmányozóinak ismerős lehet ez a név, ugyanis ő volt az, aki a végső német nyilatkozatot a szövetséges Megadási Bizottságnak az alábbi szavak kíséretében adta át 1918. november 11.-én: "20 éven belül ismét találkozunk!".
Amit Bauer nagy reményekkel addig felépített Kína számára, azt Kriebel hamar (részben) tönkre is tette. Kriebel finoman szólva is egy két lábon járó diplomáciai katasztrófa volt - teljes mértékben híján volt az ilyen pozícióban nélkülözhetetlen emberek közti kommunikációs képességeknek, különösen akkor, ha kínai vendéglátóival került kapcsolatba. Habár Kriebelt villámgyorsan eltávolították pozíciójából, utódja, Georg Ketzwell szintén nem volt túl jó választás, mivel az említett szociális kapcsolatokban való jártassággal szintúgy nem jeleskedett.
Chiang Kai-Shek német kiképzéssel rendelkező katonákat akart, hogy sikerrel felvegye a harcot az olyan hadurak ellen, mint Yan Xishan vagy Feng Yü-hsiang, de Wetzell kudarcot vallott. Amikor a japán hadsereg először megtámadta Shanghait 1932-ben, Wetzellt mintha a föld nyelte volna el, és ennek meg is lett az eredménye: a kínai katonák komoly veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. Ellenpéldaként, Shanghai második ostromakor 1937-ben, von Falkenhausen és német kollégái kínai egyenruhába öltözve irányították a kínai katonákat a frontvonalakra, ami csodával hatott a hadsereg moráljára.
Shanghai I. Ostroma
A kínai 19. Út Hadseregének katonái védekező pozícióban egy úttorlasznál.
1932. február 28.
Ami a német katonai missziót megmentette a katasztrófától, az Hans von Seeckt nevéhez fűződik. Habár voon Seeckt hivatalosan már leszerelt 1928-ban, még mindig óriási köztiszteletnek örvendett és nagy befolyással bírt szerte Németországban. Seeckt elutazott Kínába és biztosította a kínaiaknak mindazt a katonai segítséget, amit ők a németektől reméltek. Például Seeckt szentül hitte, hogy Chiang Kai-Shek az első fontossági helyre sorolja majd a kommunisták legyőzését, és csak utána fókuszál majd az ország déli területein tevékenykedő hadurak legyőzésére. 1936. december 28.-án rossz egészségi állapotának következtében von Seecktnek vissza kellett utaznia Németországba.
1933-ban a Német Katonai Tanácsadó Misszión (Deutsche Beraterschaft in China) már 50 főre duzzadt személyzetet foglalkoztatott. A Tanácsadó Misszió 3 különböző szekcióra oszlott, melyek az alábbiak voltak:
- adminisztrációs, légierő, gazdasági, ipari, rendőrségi és vasúti feladatok
- vezérkari feladatok
- katonai nevelés és kiképzés
Hans von Seeckt
1866. április 22. - 1936. december 27
Alexander von Falkenhausen
1878. október 29. - 1966. július 31.
1935-ben megalakult a HARPO (Handelsgesellschaft zurVerwertung industrieller Produkte) kereskedelmi szövetség. A célja ennek a kereskedelmi szövetségnek az volt, hogy Chiang Kai-Sheket eláraszthassa katonai termékekkel, mindezeket egyfajta hétköznapi árucikként álcázva. Rövid időn belül egyre több és több hivatalos katonai kiképzőprogram valósult meg Kína és Németország között. A Kínával való kereskedelem nem csak egyenruhákat, fegyvereket, lőszereket, Pz.I-A-akat, SdKfz.221-eseket és 222-eseket foglalt magában, hanem profi útmutatókat is a hadsereg számára nélkülözhetetlen létesítmények megépítéséhez: vasútvonal technológiák, lőszergyárak, kommunikációs technológiák stb.
Kína cserébe meghatározott számú fontos nyersanyagokat küldött Németországba. Érdekességképp érdemes megemlíteni, hogy két német forrás is állította, hogy a HARPO-n keresztül Kínát még tengeralattjárókkal is felszerelték!
Fontos megemlítenünk még egy tényezőt: nem Németország volt az egyetlen, aki igyekezett minél több és jobb szerződést valamint befolyást bezsebelni Kínában. Az 1930-as években az Egyesült Államok is próbált erősen fókuszálni a kínai repülési feladatokra (lásd: The Flying Tigers), az Egyesült Királyság a kínai tengerészettel kóperált, Franciaország pedig egy apró katonai iskolát nyitott Cantonban, persze a sornak ezzel nincs vége.
Flying Tigers embléma (lent) és az első önkéntes Flying Tigers személyzet (fent)
Egyfajta "Vér Levél", amit az amerikai Flying Tigers tagjai kaptak, ez megkönnyítette az azonosítást ha a pilóta vagy a személyzet tagja elveszett valahol, és helyieknek azonosítóként kellett felmutatnia valamit. Az alábbi "levél" a helyi barátságos erőknek szólt, kötelességük volt a katonát szorult helyzetében a tőlük telhető legjobb mértékben segíteni.
A levél felirata: "Ez a külföldi személy azért jött Kínába, hogy segítse harcunkat. Katonák és civilek egyaránt megsegíteni és megmenteni kötelesek!"
1936-ban Hitler kijelölte Alexander von Falkenhausent a Német Katonai Misszióban való szolgálatra. Mind von Seeckt, mind pedig von Falkenhausen nagyszerű eredményekkel működött közre a kínai hadsereg modernizálására hozott erőfeszítésekben. Habár von Seeckt inkább a katonai cikkeket tartalmazó kereskedelmi szerződések megköttetésére koncentrált a német cégekkel, von Falkenhausen ennek a teljes ellentéte volt. Ő az elsődleges feladatának a kínai hadsereg német mintára való stratégiai és taktikai kiképzését tekintette. Egy gyors kitérő erejéig, 1900-ban von Falkenhausen fiatal hadnagyként szolgált a 91. oldenburgi gyalogsági hadosztályban - önkéntesként jelentkezett a német expedíciós seregbe is a Boxerlázadás idején. 1900-1914-ig ő volt a német katonai attasé Tokyoban. Bátran kijelenthetjük, hogy von Falkenhausen birtokában volt mindannak a tehetségnek és tudásnak, amelyet az új munkahelyének posztja megkövetelt tőle. Amikor 1950-ben Falkenhausen betöltötte a 75. életévét, Chiang Kai-Shek egy 12 ezer dollárról szóló csekkel kedveskedett neki születésnapi ajándék gyanánt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése