Istenigazából a tegnapi fotózásnál jöttem rá, hogy pár tőmondat erejéig volt már szó az oldalon a Japán ellen vívott háború ideje alatt harcoló kommunista csapatokról, azonban itt az idő pótolni ezt a hiányosságot, és egy rövidebb cikk erejéig bemutatni őket külön-külön. Foglalkozni a két főerőt képező csoporttal, az északon operáló Eighth Route Armyval és a déli részeken működő New 4th Armyval fogunk, de rajtuk kívül még számos gerillacsoport vette fel annakidején a harcot a japán megszállókkal. Ugyan bizonyos helyeken nem fogják szeretni a következő mondatokat, de az objektivitáshoz hozzátartoznak bizonyos tények, és mivel senkinek nem kell megfelelnünk pártpolitika szempontjából (ha meg kellene sem érdekelne), így leírjuk: nem minden kommunista csapat akart harcolni a japánok ellen. Számtalan könyvben vannak rá leírások, hogy inkább erdőkben meg hegyekben bújkáltak, ahelyett, hogy a kisebb japán helyőrségeket megtámadták volna, de olyanra is akadt példa, hogy az ellenséggel megnemtámadási szerződéseket kötöttek, cserébe a kommunista ópiumföldek biztonságáért. Voltak olyan események is, amikor a kommunisták megtámadták a nacionalista helyőrségeket és fordítva, vagy kiadták a japánoknak a nacionalista helyőrségek koordinátáit, illetve olyan is, hogy különböző irányokban, de együtt támadták meg a nacionalista hadsereg állásait a japánokkal.
Angolra fordítva érdemes megnézni az alábbi linket, itt van egy egész sor esemény a két frakció közti összecsapásokról: https://zh.m.wikipedia.org/zh-tw/%E5%9C%8B%E5%85%B1%E6%91%A9%E6%93%A6
Az igazsághoz azért hozzátartozik az is, hogy a kommunisták nem feltétlenül nem akarták, de sokszor nem is tudták volna felvállalni a hadosztály szintű konfliktusokat úgy, ahogyan azt az NRA tette, így az a nacionalista megközelítés sem igaz sok helyen, hogy márpedig a kommunisták nem harcoltak. Harcoltak, csak nem igaz az a ténymegállapítás, hogy ők végezték a dolgok oroszlánrészét, és nekik köszönhetően győzte le Kína a japánokat, mert ez a gyakorlatban annak a véráldozatnak volt köszönhető, amit az NRA nacionalista katonái vittek véghez a háború 8 éve alatt. Mindemellé viszont fontos kihangsúlyozni, hogy igenis voltak olyan kommunista alakulatok Kínán belül, akik felvették a kesztyűt, és akár a hátrányos felszereléseik ellenére is keményen kivették a részüket a csetepatékból!
MEGALAKULÁS
A New 4th Army a Yangtze folyótól délre ugyanúgy 1937-ben alakult meg, ahogyan az északnyugaton működő "testvércsoportja", az Eighth Route Army, és habár hivatalosan mindkettő az NRA irányítása alá tartozott, a gyakorlatban Chiang Kai-shek vezetésének vajmi kevés ráhatása volt arra, hogy a két kommunista haderő milyen hadmozdulatokban és hogyan vesz részt, mivel mindkettő a KKP (Kínai Kommunista Párt) közvetlen irányítása alá tartozott. A N4A fő bázisa Anhuiban volt, ez az épület még ma is megtekinthető Kínában. A hadianyag utánpótlásuk meglehetősen nehézkes volt a területük köré vont nacionalista blokád miatt, így aztán saját pénznem bevezetésére is sor került, ezt tartogatták a "belsős" vásárlásokra, míg a Kína-szerte érvényes valutát a "külső" vásárlásokra (fegyver, lőszer és bármi, amit a bázisaikon nem tudtak saját maguknak előállítani).
Az egyenruhákra, fegyverekre és állományjelzőkre külön nem térnék ki, ezt már megtettem egy kombinált cikkben korábban. Aki lemaradt róla, az itt olvashatja el:
https://ghostdivision74h.blogspot.com/2023/08/kinai-kommunista-hadseregcsoportok.html
Angolra fordítva érdemes megnézni az alábbi linket, itt van egy egész sor esemény a két frakció közti összecsapásokról: https://zh.m.wikipedia.org/zh-tw/%E5%9C%8B%E5%85%B1%E6%91%A9%E6%93%A6
Az igazsághoz azért hozzátartozik az is, hogy a kommunisták nem feltétlenül nem akarták, de sokszor nem is tudták volna felvállalni a hadosztály szintű konfliktusokat úgy, ahogyan azt az NRA tette, így az a nacionalista megközelítés sem igaz sok helyen, hogy márpedig a kommunisták nem harcoltak. Harcoltak, csak nem igaz az a ténymegállapítás, hogy ők végezték a dolgok oroszlánrészét, és nekik köszönhetően győzte le Kína a japánokat, mert ez a gyakorlatban annak a véráldozatnak volt köszönhető, amit az NRA nacionalista katonái vittek véghez a háború 8 éve alatt. Mindemellé viszont fontos kihangsúlyozni, hogy igenis voltak olyan kommunista alakulatok Kínán belül, akik felvették a kesztyűt, és akár a hátrányos felszereléseik ellenére is keményen kivették a részüket a csetepatékból!
MEGALAKULÁS
A New 4th Army a Yangtze folyótól délre ugyanúgy 1937-ben alakult meg, ahogyan az északnyugaton működő "testvércsoportja", az Eighth Route Army, és habár hivatalosan mindkettő az NRA irányítása alá tartozott, a gyakorlatban Chiang Kai-shek vezetésének vajmi kevés ráhatása volt arra, hogy a két kommunista haderő milyen hadmozdulatokban és hogyan vesz részt, mivel mindkettő a KKP (Kínai Kommunista Párt) közvetlen irányítása alá tartozott. A N4A fő bázisa Anhuiban volt, ez az épület még ma is megtekinthető Kínában. A hadianyag utánpótlásuk meglehetősen nehézkes volt a területük köré vont nacionalista blokád miatt, így aztán saját pénznem bevezetésére is sor került, ezt tartogatták a "belsős" vásárlásokra, míg a Kína-szerte érvényes valutát a "külső" vásárlásokra (fegyver, lőszer és bármi, amit a bázisaikon nem tudtak saját maguknak előállítani).
Az egyenruhákra, fegyverekre és állományjelzőkre külön nem térnék ki, ezt már megtettem egy kombinált cikkben korábban. Aki lemaradt róla, az itt olvashatja el:
https://ghostdivision74h.blogspot.com/2023/08/kinai-kommunista-hadseregcsoportok.html
New 4th Army Ifjúsági Tagozata
- 1937 és 1938 között a hadseregcsoport Anhui felé vette az irányt, a főbb tevékenységi körük az ellenséges japán erők háta mögötti gerillabázisok kiépítése és az újoncok toborzása volt a fő feladatuk.
- 1939 és 1940 között folytatódtak a további bázis és területkiépítési munkálataik, összecsaptak különböző nacionalista gerillacsoportokkal Észak-Jiangsuban, valamint az Eighth Route Armytól kaptak 12.000 főnyi erősítést.
- 1940-re olyannyira felerősödtek az NRA és a N4A közötti konfliktusok, amely végül az 1941-es Anhui incidensben teljesedett ki. Ez egy 6 napos, széleskörű csatározás volt, amely nagy véráldozatok (kb 7-8000 fő veszteség) árán, de a körbezárt kommunista csapatok kitörésével ért véget. A nacionalista csapatok porig rombolták a N4A főhadiszállását is, ezután sok N4A katona letépte a sapkájáról a hivatalos kék ég, fehér nap sapkajelvényt, és soha többet nem is voltak hajlandóak azt hordani.
1941. Anhui. Nemsokkal az incidens előtt
- 1941 és 1943 között kiépült az új N4A bázis észak Jiangsuban, ekkorra a hadseregcsoport már 7 teljes hadosztállyal rendelkezett, amely összesen 90.000 főt számlált. Ebben az időszakban túlnyomórészt a japánokkal hadakoztak.
- 1944 és 1945 között a japánoknak már annyira emberhiány lépett fel bizonyos területeken, hogy abbahagyták az N4A elleni rendszeres támadásokat. Ekkor újra gyakoribbá váltak a kommunista hadseregcsoport és a nacionalista haderők közti összecsapások, ezzel párhuzamosan a N4A megpróbált új bázosokat létrehozni kelet Zhejiangban, Hunanban és Hubeiben is. A 2. Világháború végeztével ezeket a bázisépítési tevékenységeket felfüggesztették, és kivonultak ezekről a területekről. Ezidőtájt a New 4th Army nagyjából 280.000 főt számlált.
- 1946 nyarán folytatódott a kínai polgárháború, majd 1947-ben a N4A-t, ugyanúgy ahogyan az Eighth Route Armyt beolvasztották az újonnan megalakított People's Liberation Armyba, így az eredeti nevén mindkét hadseregcsoport megszűnt létezni.
Érdemes kiemelni az alábbi csatákat, amelyekben résztvettek:
Érdemes kiemelni az alábbi csatákat, amelyekben résztvettek:
- Luwu-i csata
- Majiayuan-i csata
- Fancsang védelme
- Huangqiao-i csata
- Incidens Dél-Anhuiban
- Li Changjiang elleni hadjárat
- A Yanfuért és Suzhongért vívott csata
- A "vidék megtisztítása" elleni harc Közép-Csiangszuban
- Az 1943-as Huaihai-kampány
- A N4A 1944-es offenzívája
- Dél-Henani csata
- 1945-ös közép-kínai nyári hadjárat
ÉRDEKESSÉG: A New 4th Army tagok nem egy és nem két olyan 88D-s katonát megmentettek, akik résztvettek a sihangi raktár ostromában a japánok ellen. Ezeket a katonákat a koncessziós területen való fogvatartásuk után a japánok igyekeztek kényszermunkatáborokba szállítani, ám sokuknak sikerült megszökni, vagy sokuk konvoján N4A katonák ütöttek rajta, és segítettek nekik a szöktetésben. Voltak olyan 88D katonák, akik a saját hadseregcsoportjukhoz szöktek vissza, de olyanok is akadtak, akik a New 4th Army soraiban folytatták a katonai tevékenységüket. Forrásanyag: Stephen Robinson - Eight Hundred Heroes című könyve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése