A leggyakoribb puska volt, ami a Kölcsönbérleti szerződés keretein belül Kínába került. 5db 7.62x63mm-es 30-06 típusú lőszert volt képes befogadni, és a fő szolgálati puskája volt a Kínai Expedíciós Haderőnek Indiában. Kiadós mennyiség állt belőle rendelkezésre, pontos volt és rendkívül megbízhatónak bizonyult a harcokban. Mire az Amerikai Egyesült Államok belépett a 2. Világháborúba, a Kínai Hadszíntéren már kritikus szintekre lépett a fegyverhiány, szinte minden kategóriából.
Kínai katonák gyakorlatoznak M1917-es puskával, amerikai oktatók
felügyelete mellett. Képforrás: NARA (National Archives)
A kínai haderő eziránti igényeinek kielégítésére az Amerikai Hadianyagellátó Szolgálat több ezer M1917-es puskát bocsájtott a szövetségese rendelkezésére. Ezek javarésze az X-Force katonáihoz került (Az NRA Expedíciós Hadereje, amely egészen pontosan az Új 30., az Új 22., Új 38., valamint a 14. és az 50. Hadosztályokból állt, összesen 75.000 főnyi létszámmal), akiket amerikai tanácsadók képeztek ki 1942 elejétől fogva. Az M1917-est már az amerikaiak is túl hosszúnak és nehéznek ítélték, így a sokkal kisebb termetű kínai katonáknál ez a probléma csak mégjobban előjött. Ezt ellensúlyozandó, a fegyver hosszából rövidítettek 5 inchet (ez 12,7cm) és visszavágták a tust is. Ezeket az átalakításokat az Isaphore Arsenalnál végezték Indiában, amely elég közel volt az X Force kiképzési területeihez (Bruce Canfield: U.S Small Arms of World War 2).
A 30. Hadosztály katonája egy M1917-essel, Burma
Képforrás: NARA (National Archives)
Az M1917-es puska kivette a részét a kínai polgárháborúból is (1945-1949) és a kínai nacionalistákhoz került darabokból (alap verziósból és módosítottból egyaránt) az amerikai katonák később Koreában és Vietnámban is szereztek jópárat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése