Bocsánat a késői nyaralásos folytatásért, de rengeteg tennivalóm akadt az utóbbi hónapokban, és ebbe az idei év kiállítási munkálatai még benne sincsenek.... Szóval a 10. napon a taiwani nyaralásom már erőteljesen a végéhez közeledett, és itt egy régi barátom volt segítségemre abban, hogy meg tudjak nézni olyan helyeket, amelyeket előzetesen már kinéztem magamnak. Ha ő nincs, ezeket a programokat sajnos bukom, mert indulás előtt nem néztem össze a szálláshelyem és a kinézett programok közti távolságokat, amelyek megközelítése a valóságban jóval körülményesebb volt, mint azt a térkép alapján gondoltam volna. Az első megállóhely a Daxi Old Street volt (https://g.co/kgs/YzTggsX) amely egy igazi csemege a régi épületek kedvelőinek, mindez mixelve van a mindkét oldalon megtalálható üzletsorokkal és egyéb vásárokkal. A hely Taoyuan megyében található, Taipei megye mellett, úgyhogy lesz némi utazás annak, aki ide szeretne látogatni.




Javarészt hozzászoktam 10 nap alatt a taiwani klímához, de itt a hőség és a pára valami elviselhetetlen szintet ütött meg ezen a napon, és még csak nem is egy rekkenő napsütéses időjárásban volt részem. Az út vége felé amikor elmenőben voltunk, vettem két gombóc fagyit, amit mihelyst a kezembe nyomtak, elkezdett végigfolyni minden létező oldalon, így a kényelmes elnyalogatás helyett szó szerint habzsolnom kellett, annyira gyorsan olvadt a meleg miatt :D Délután 2 óra fele járt már az idő, így elindultunk egy olyan programra is, amelyet nem terveztem be, viszont igen érdekesnek bizonyult.






Cimborám és helyi útikalauzom elvezetett a szülővárosába, a Hsinchu megyében található Zhubeibe. Futottunk pár kört a környéken, egyrészt mert szerettem volna egy Type 95-ös tank modellt hazavinni, de 2 boltban sem találtunk, így a helyi híres plázába, a Far Eastern Department Storeba (https://g.co/kgs/QtjMWpT) vitt az utunk. Külön érdekesség, hogy a belső tervezésnél úgy alakították ki a bevásárlóközpontot, hogy a régi 1930-as évekbeli épületek homlokzatára hasonlítsanak bizonyos része, nem beszélve a kék ég okozta látványról, amely a mozgólépcső tetején fogad majd minket.



Befejezve a plázázós programot egy másik helyi látványosság, a Tofu Sziklák (https://g.co/kgs/PWyw8rQ) felé vettük az utunkat. Egyfajta gát, amin simán átsétálhatsz, és a túloldalon már egy másik kerület, s másik város fogad. A nap sok beszélgetéssel telt, jó társaságban pedig gyorsan repül az idő, így a cimbora estére visszavitt a Taoyuanban található szálláshelyemre, ahonnan ismét nekivágtam a környéknek, hogy valami vacsorafélét szerezzek.



Kellően belakmározva mindenféle földi jóval, hazafelé a lakhelyemhez közel található Jingfu (https://g.co/kgs/hZBLN1x) templom felé vettem az irányt, amelynek a látványa olyannyira rabul ejtett, hogy 30 percet simán ott ácsorogtam a templom udvarán. Próbáltam jó fotókat készíteni, de az a nagy helyzet, hogy egyik sem adja vissza azt a látványt és érzéseket, amiket ekkor éltem át. Tényleg nem vagyok az a fajta, aki mindig az épületekben keresi a szépséget, de a fényekben pompázó szökőkút és a templom minden porcikája olyan hatást gyakorolt rám, hogy bátran ajánlom nektek megnézésre, ha Taoyuan megyében jártok.

Tudván, hogy ez az utolsó Taiwanon töltött estém, a lábaim igen nehezen vették az irányt hazafelé, még mentem egy kört azért a kedvenc templomom körül. A hosszú nap után ledőlve szinte azonnal elnyomott az álom, ami nem is volt baj, mert másnapra is akadt még némi program a majdnem éjféli gép indulásig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése