.jpg)
13 egyetem közel 3000 diákja tüntetett Pekingben a Tienanmen téren
Around 3,000 students from 13 universities in Beijing gathered in Tiananmen Square
Az első világháború végén, 1918-ban Kína meg volt győződve arról, hogy képes lesz visszaszerezni a németek által elfoglalt területeket a mai Shandong tartományban, végülis a szövetségesek oldalán harcolt, ez a vágy teljesen reálisnak tűnt. A történet azonban sajnos egy egészen más fordulatot vett. Az akkori hadúri kormány titokban alkut kötött a japánokkal, és pénzügyi támogatásért cserébe felajánlotta nekik a német gyarmatokat, a szövetségesek viszont elismerték Japán területi igényeit Kínában. A versailles-i találkozón a nyugati szövetségesek domináltak, és vajmi kevés figyelmet fordítottak a kínai követelésekre. A Georges Clemenceau francia miniszterelnök vezette európai delegációkat elsősorban Németország megbüntetése érdekelte. Bár az amerikai küldöttség Woodrow Wilson tizennégy pontját és az önrendelkezés eszméjét támogatta, David Lloyd George és Clemenceau makacs ellenállásával szemben nem tudták ezeket az eszméket előmozdítani. Az önrendelkezés amerikai támogatása a Népszövetségben vonzó volt a kínai értelmiségiek számára, de az, hogy az amerikaiak nem követték az elképzeléseiket, árulásnak minősült. Ez a párizsi békekonferencián elszenvedett diplomáciai kudarc hozta létre azt, ami "Shandong-problémaként" vált ismertté.
A Versaillesben megkötött békeszerződésnél a kínai delegációnak az alábbi követelései voltak:
- a külföldi hatalmak minden kiváltságának eltörlése Kínában, mint például az extraterritoriális jog
- a japán kormánnyal kötött "huszonegy követelés" visszavonása
- Shandong területének és jogainak visszaadása Kínának, amelyet Japán az első világháború alatt Németországtól elvett.
Amikor 1919 áprilisában Kínában kiderült, hogy a versailles-i békeszerződésről folytatott tárgyalások nem fogják tiszteletben tartani Kína követeléseit, ez olyan mozgalmat indított el, amely még forradalmibbnak tekinthető, mint az, amely a Csing dinasztia birodalmának 8 évvel azelőtt véget vetett.
ENG: At the end of the First World War in 1918, China was convinced that it would be able to recapture the territories occupied by the Germans in what is now Shandong province, and after all, fighting on the side of the Allies, this desire seemed entirely realistic. Unfortunately, the story took a very different turn. The Hadur government of the time secretly made a deal with the Japanese, offering them the German colonies in exchange for financial support, and the Allies in turn recognised Japan's territorial claims in China. The Versailles meeting was dominated by the Western Allies, who paid little heed to Chinese demands. The European delegations, led by French Prime Minister Georges Clemenceau, were primarily interested in punishing Germany. Although the US delegation supported Woodrow Wilson's Fourteen Points and the idea of self-determination, they failed to promote these ideas in the face of stubborn opposition from David Lloyd George and Clemenceau. The American support for self-determination in the League of Nations was attractive to Chinese intellectuals, but the failure of the Americans to follow their ideas was seen as a betrayal. This diplomatic failure at the Paris Peace Conference created what became known as the 'Shandong problem'.
A Versaillesben megkötött békeszerződésnél a kínai delegációnak az alábbi követelései voltak:
- a külföldi hatalmak minden kiváltságának eltörlése Kínában, mint például az extraterritoriális jog
- a japán kormánnyal kötött "huszonegy követelés" visszavonása
- Shandong területének és jogainak visszaadása Kínának, amelyet Japán az első világháború alatt Németországtól elvett.
Amikor 1919 áprilisában Kínában kiderült, hogy a versailles-i békeszerződésről folytatott tárgyalások nem fogják tiszteletben tartani Kína követeléseit, ez olyan mozgalmat indított el, amely még forradalmibbnak tekinthető, mint az, amely a Csing dinasztia birodalmának 8 évvel azelőtt véget vetett.
ENG: At the end of the First World War in 1918, China was convinced that it would be able to recapture the territories occupied by the Germans in what is now Shandong province, and after all, fighting on the side of the Allies, this desire seemed entirely realistic. Unfortunately, the story took a very different turn. The Hadur government of the time secretly made a deal with the Japanese, offering them the German colonies in exchange for financial support, and the Allies in turn recognised Japan's territorial claims in China. The Versailles meeting was dominated by the Western Allies, who paid little heed to Chinese demands. The European delegations, led by French Prime Minister Georges Clemenceau, were primarily interested in punishing Germany. Although the US delegation supported Woodrow Wilson's Fourteen Points and the idea of self-determination, they failed to promote these ideas in the face of stubborn opposition from David Lloyd George and Clemenceau. The American support for self-determination in the League of Nations was attractive to Chinese intellectuals, but the failure of the Americans to follow their ideas was seen as a betrayal. This diplomatic failure at the Paris Peace Conference created what became known as the 'Shandong problem'.
At the Versailles peace treaty, the Chinese delegation had the following demands:
- the abolition of all privileges of foreign powers in China, such as extraterritorial law
- the withdrawal of the "twenty-one demands" made to the Japanese government
- the return to China of the territory and rights of Shandong, which Japan had taken from Germany during the First World War.
When it became clear to China in April 1919 that the negotiations on the Treaty of Versailles would not respect China's demands, it triggered a movement, even more revolutionary than the one that had ended the empire of the Qing dynasty 8 years earlier.
A Tsinghua Egyetem diákjai japán árukat égetnek.
Tsinghua University students burn Japanese goods.
A május negyedike mozgalom (五四运动, Wusi Yundong) során a Pekingi Egyetem mintegy 5000 diákja vonult az utcára, hogy a versailles-i szerződés ellen tüntessen, de sokkalta több forgott kockán, mint a japánok által megszerzett földterületek kérdése. Az 1911-es forradalom pusztán egy olyan rendszerváltás volt, amelyet tüzetesen megszemlélve az olvasónak világossá válik, hogy a modernizáció iránti törekvések és számos, a nép által áhított követelés még ezután sem vált valóra. A munkásosztály támogatásának megjelenésével a Május Negyedike mozgalom egy új szakaszba lépett. A mozgalom központja Pekingből Sanghajba helyeződött át, és a munkásosztály a diákok helyébe lépett, mint a mozgalom fő ereje. A sanghaji munkásosztály példátlan méretű sztrájkot rendezett. Az országos sztrájk növekvő léptéke és résztvevőinek növekvő száma az ország gazdasági életének megbénulásához vezetett, és komoly fenyegetést jelentett a pekingi kormány számára. A mozgalom országos támogatása a nacionalizmus és a nemzeti megújulás iránti lelkesedést tükrözte, ami egyben a negyedik májusi mozgalom fejlődésének és terjedésének alapja is volt. Benjamin I. Schwartz hozzátette: "A nacionalizmus, amely természetesen a Május Negyedikének meghatározó szenvedélye volt, nem annyira különálló ideológia volt, mint inkább közös hajlam."
ENG: During the May Fourth Movement (五四运动, Wusi Yundong), around 5,000 students from Peking University took to the streets to protest against the Treaty of Versailles, but there was much more at stake than the issue of land acquired by the Japanese. The 1911 revolution was merely a regime change, and a close look at it will make it clear to the reader that the aspirations for modernisation and many of the demands of the people were not realised even afterwards. With the emergence of working class support, the May Fourth movement entered a new phase. The centre of the movement shifted from Beijing to Shanghai and the working class replaced the students as the main force of the movement. The Shanghai working class staged a strike on an unprecedented scale. The growing scale and number of participants in the nationwide strike led to paralysis of the country's economy and posed a serious threat to the Beijing government. The nationwide support for the movement reflected the enthusiasm for nationalism and national renewal that was also the basis for the development and spread of the May Fourth Movement. Benjamin I. Schwartz added: "Nationalism, which was of course the defining passion of the May Fourth, was not so much a separate ideology as a shared inclination."
ENG: During the May Fourth Movement (五四运动, Wusi Yundong), around 5,000 students from Peking University took to the streets to protest against the Treaty of Versailles, but there was much more at stake than the issue of land acquired by the Japanese. The 1911 revolution was merely a regime change, and a close look at it will make it clear to the reader that the aspirations for modernisation and many of the demands of the people were not realised even afterwards. With the emergence of working class support, the May Fourth movement entered a new phase. The centre of the movement shifted from Beijing to Shanghai and the working class replaced the students as the main force of the movement. The Shanghai working class staged a strike on an unprecedented scale. The growing scale and number of participants in the nationwide strike led to paralysis of the country's economy and posed a serious threat to the Beijing government. The nationwide support for the movement reflected the enthusiasm for nationalism and national renewal that was also the basis for the development and spread of the May Fourth Movement. Benjamin I. Schwartz added: "Nationalism, which was of course the defining passion of the May Fourth, was not so much a separate ideology as a shared inclination."
A Pekingi Normal Egyetem diákjai, miután a kormány őrizetbe vette őket a május negyedik mozgalom idején.
Students of Beijing Normal University after being detained by government during the May Fourth Movement.
A május negyedike mozgalom részben egy kulturális forradalom, részben társadalmi mozgalom volt. Kulturális részről a diákokat az előző két évtizedben a nyugati gondolkodás inspirálta, amely a felkorbácsolta a kínai hagyományokkal szembeni csalódottságot és elégedetlenséget. Az ebből eredő szellemi erjedésben az emberek választ kerestek arra a kérdésre, hogy Kína miért és hogyan maradhatott le a Nyugathoz képest. A fő okokat a hagyományos erkölcs, a klánrendszer és a konfucianizmus negatív hatásaiban látták. Kínát ebben a maga siralmas állapotában csak a "két orvos" gyógyíthatta meg: "Doktor Tudomány és Doktor Demokrácia".
Ugyanekkor az Új Kultúra Mozgalomban egyesült értelmiségiek arra törekedtek, hogy a kínai kultúrát a hagyományos tudós hivatalnokokon túli társadalmi csoportok számára is hozzáférhetőbbé tegyék. Ennek érdekében irodalmi forradalmat szorgalmaztak, amelyben a wenyan 文言, az írott nyelv megcsontosodott rendszerét a népnyelvre épülő, úgynevezett baihua 白话 rendszerrel akarták felváltani. Hu Shi az egyik tudós akit ezzel a mozgalommal azonosítanak, míg Lu Xunt az 1920-as években kialakult írásmód egyik legtermékenyebb gyakorlójának tekintik.
ENG: The May Fourth movement was part cultural revolution, part social movement. On the cultural side, students had been inspired by Western thinking for the previous two decades, which had fuelled frustration and dissatisfaction with Chinese traditions. In the resulting intellectual ferment, people sought answers to the question of why and how China had fallen behind the West. The main reasons were seen in the negative effects of traditional morality, the clan system and Confucianism. China, in its deplorable state, could only be cured by the "two doctors": "Doctor Science and Doctor Democracy".
Ugyanekkor az Új Kultúra Mozgalomban egyesült értelmiségiek arra törekedtek, hogy a kínai kultúrát a hagyományos tudós hivatalnokokon túli társadalmi csoportok számára is hozzáférhetőbbé tegyék. Ennek érdekében irodalmi forradalmat szorgalmaztak, amelyben a wenyan 文言, az írott nyelv megcsontosodott rendszerét a népnyelvre épülő, úgynevezett baihua 白话 rendszerrel akarták felváltani. Hu Shi az egyik tudós akit ezzel a mozgalommal azonosítanak, míg Lu Xunt az 1920-as években kialakult írásmód egyik legtermékenyebb gyakorlójának tekintik.
ENG: The May Fourth movement was part cultural revolution, part social movement. On the cultural side, students had been inspired by Western thinking for the previous two decades, which had fuelled frustration and dissatisfaction with Chinese traditions. In the resulting intellectual ferment, people sought answers to the question of why and how China had fallen behind the West. The main reasons were seen in the negative effects of traditional morality, the clan system and Confucianism. China, in its deplorable state, could only be cured by the "two doctors": "Doctor Science and Doctor Democracy".
At the same time, intellectuals united in the New Culture Movement to make Chinese culture more accessible to social groups beyond the traditional scholarly bureaucrats. To this end, they called for a literary revolution, in which they wanted to replace the ossified system of wenyan 文言, the written language, with a system based on the vernacular, known as baihua 白话. Hu Shi is one of the scholars identified with this movement, while Lu Xun is considered one of the most prolific practitioners of the writing system that emerged in the 1920s.
1919. május 4-én reggel tizenhárom különböző helyi egyetem diákképviselői találkoztak Pekingben, és öt határozatot fogalmaztak meg:
- Szembefordulást azzal, hogy Shandongot a szövetségesek a japánoknak adják a korábbi német koncessziók alapján.
- a kínai tömegek figyelmét Kína bizonytalan helyzetére
- a Pekingben tervezett nagyszabású gyűlés megtartása
- elősegíteni egy pekingi diákszövetség létrehozását, hogy aznap délután tüntetést tartsanak a versailles-i szerződés feltételei elleni tiltakozásul
Másnap Pekingben, csakúgy mint országszerte a nagyobb kínai városokban, sztrájkba léptek a diákok. Hazafias érzelmű kereskedők és munkások is csatlakoztak a tüntetésekhez. A tüntetők ügyesen fellebbeztek az újságokhoz, és képviselőket küldtek, hogy vigyék az igét az szerte az egész országban. Június elejétől a sanghaji munkások és üzletemberek is sztrájkba léptek, mivel a mozgalom központja Pekingből Sanghajba helyeződött át. Tizenhárom egyetem kancellárjai intézkedtek a diákfoglyok szabadon bocsátásáról, és Cai Yuanpei, a Pekingi Egyetem igazgatója tiltakozásul lemondott.
ENG: On the morning of May 4, 1919, student representatives from thirteen different local universities met in Beijing and formulated five resolutions:
Másnap Pekingben, csakúgy mint országszerte a nagyobb kínai városokban, sztrájkba léptek a diákok. Hazafias érzelmű kereskedők és munkások is csatlakoztak a tüntetésekhez. A tüntetők ügyesen fellebbeztek az újságokhoz, és képviselőket küldtek, hogy vigyék az igét az szerte az egész országban. Június elejétől a sanghaji munkások és üzletemberek is sztrájkba léptek, mivel a mozgalom központja Pekingből Sanghajba helyeződött át. Tizenhárom egyetem kancellárjai intézkedtek a diákfoglyok szabadon bocsátásáról, és Cai Yuanpei, a Pekingi Egyetem igazgatója tiltakozásul lemondott.
ENG: On the morning of May 4, 1919, student representatives from thirteen different local universities met in Beijing and formulated five resolutions:
- Opposition to the Allies giving Shandong to the Japanese on the basis of previous German concessions.
- The Chinese masses' attention to the precarious situation in China
- the holding of a large-scale rally in Peking
- facilitate the formation of a student union in Beijing to hold a demonstration that afternoon in protest against the terms of the Treaty of Versailles
The next day, students in Beijing, as well as in major Chinese cities across the country, went on strike. Patriotic traders and workers also joined the protests. Protesters skillfully appealed to newspapers and sent representatives to take the message across the country. In early June, workers and shopkeepers in Shanghai also went on strike as the movement's headquarters moved from Beijing to Shanghai. The chancellors of thirteen universities have arranged for the release of student detainees, and Cai Yuanpei, the director of Peking University, has resigned in protest.
Női diáktüntetők/Female student protesters
ENG: May Fourth is credited as the catalyst for the founding of the Chinese Communist Party. Before 1919, people had little interest in what was happening in Russia. After May Fourth, Marxism was seen by one stratum as a viable revolutionary ideology for a predominantly agrarian society such as China was in those years.
The next day, students in Beijing, as well as in major Chinese cities across the country, went on strike. Patriotic traders and workers also joined the protests. Protesters skillfully appealed to newspapers and sent representatives to take the message across the country. In early June, workers and shopkeepers in Shanghai also went on strike as the movement's headquarters moved from Beijing to Shanghai. The chancellors of thirteen universities have arranged for the release of student detainees, and Cai Yuanpei, the director of Peking University, has resigned in protest.
Újságok, folyóiratok, polgári társulások és kereskedelmi kamarák ajánlották fel támogatásukat a diákoknak. A kereskedők azzal fenyegetőztek, hogy visszatartják az adófizetést, ha a kínai kormány továbbra is ilyen makacs marad. Sanghajban a kereskedők és a munkások általános sztrájkja majdnem az egész kínai gazdaságot tönkretette. A pekingi kormány a nyilvánosság erős nyomására szabadon engedte a letartóztatott diákokat, és elbocsátotta Cao Rulint, Csang Zonghsziangot és Lu Zongyut, akiket azzal vádoltak, hogy a japánokkal kollaboráltak. A kínai képviselők Párizsban megtagadták a versailles-i szerződés aláírását: a Május Negyedike mozgalom első győzelmet aratott, amely elsősorban szimbolikus jelentőségű volt, mivel Japán egyelőre megtartotta a Shandong-félsziget és a csendes-óceáni szigetek feletti ellenőrzést. A mozgalom részleges sikere is azt mutatta, hogy Kína társadalmi osztályai országszerte képesek voltak a sikeres együttműködésre, ha megfelelő motivációval és vezetéssel rendelkeztek.
A május negyedikének társadalmi vonatkozásai a kínai nők emancipációjára tett kísérletekből álltak, habár ez gyakran csak a lábkötés megszüntetésére irányuló törekvésekre korlátozódott. Mindazonáltal a városokban az újonnan felszabadult nők, a "modeng [modern]" lányok, akik immáron műveltebbek lettek, a soron következő változások szószólói lettek.
ENG: Newspapers, magazines, civic associations and chambers of commerce offered their support to the students. Traders have threatened to withhold tax payments if the Chinese government continues to be so stubborn. In Shanghai, a general strike by traders and workers has devastated almost the entire Chinese economy. The Beijing government, under intense public pressure, released the arrested students and dismissed Cao Rulin, Chiang Zongxiang and Lu Zongyu, who were accused of collaborating with the Japanese. In Paris, Chinese representatives refused to sign the Treaty of Versailles: the May Fourth movement won its first victory, which was mainly symbolic, as Japan retained control of the Shandong Peninsula and the Pacific islands for the time being. The partial success of the movement also showed that China's social classes across the country were capable of successful cooperation if given the right motivation and leadership.
ENG: Newspapers, magazines, civic associations and chambers of commerce offered their support to the students. Traders have threatened to withhold tax payments if the Chinese government continues to be so stubborn. In Shanghai, a general strike by traders and workers has devastated almost the entire Chinese economy. The Beijing government, under intense public pressure, released the arrested students and dismissed Cao Rulin, Chiang Zongxiang and Lu Zongyu, who were accused of collaborating with the Japanese. In Paris, Chinese representatives refused to sign the Treaty of Versailles: the May Fourth movement won its first victory, which was mainly symbolic, as Japan retained control of the Shandong Peninsula and the Pacific islands for the time being. The partial success of the movement also showed that China's social classes across the country were capable of successful cooperation if given the right motivation and leadership.
The social aspects of the May Fourth consisted of attempts to emancipate Chinese women, although this was often limited to efforts to end foot-binding. Nevertheless, in the cities, the newly liberated women, the 'modeng [modern]' girls, now more educated, became the spokespersons for the changes that were to come.
Női diáktüntetők/Female student protesters
Május negyedikét a Kínai Kommunista Párt megalapításának katalizátoraként tartják számon. 1919 előtt alig érdeklődtek az emberek aziránt, hogy milyen események is történnek Oroszországban. Május negyedike után a marxizmust egy réteg működőképes forradalmi ideológiának tekintette egy olyan, túlnyomórészt agrártársadalom számára, mint amilyen Kína azokban az években is volt.
Május negyedike még ma is hivatkozási pontként szolgál Kína számára. A párt értelmezheti az 1919-es eseményeket úgy, hogy a legkorábbi párttagok munkájának köszönhető, ez pedig Lu Xunt azzá a marxista íróvá változtathatja, aki soha nem akart lenni. Ezt leszámítva viszont ugyanúgy tény marad, hogy 1919 május 4.-e valóban elindította Kínát a marxisták által áhított forradalmi úton.
ENG: May Fourth is credited as the catalyst for the founding of the Chinese Communist Party. Before 1919, people had little interest in what was happening in Russia. After May Fourth, Marxism was seen by one stratum as a viable revolutionary ideology for a predominantly agrarian society such as China was in those years.
May Fourth is still a point of reference for China today. The party's interpretation of the events of 1919 as the work of the earliest party members could turn Lu Xun into the Marxist writer he never wanted to be. That said, the fact remains that May 4, 1919 did indeed set China on the revolutionary path that Marxists had longed for.
Felhasznált forrásanyagok/Used sources: Wikipedia, Chineseposters.net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése