Csata Wuhanért/Battle of Wuhan

 

A Wuhan-i csata (武漢之戰) egy jelentős ütközet volt a második Kínai-Japán Háborúban, amely 4 és fél hónapig tartott. Mind időtartamában, mind a két fél által felvonultatott egységek számát tekintve a háború korai szakaszának egy meghatározó ütközetének számít, amelyben több, mint egymillió kínai katona és szovjet önkéntes pilóták próbálták megvédeni a háborús körülményeknek köszönhetően fővárossá nyilvánított Wuhant (habár a kormány székhelye ezidőtájt már Chongqingben volt). A japán kormány szentül hitte, hogy nem csak Wuhan fog elesni az elkövetkezendő 1-2 hónapban, de a teljes kínai ellenállás is országszerte összeomlik majd. Tévedtek.

Wuhan három régióra/kerületre (Wuchang, Hankou és Hanyang) tagolt városa amúgy nem kisebb jelentőséggel bírt, minthogy ez volt az egyik legnagyobb fő közlekedési csomópont, ahonnan a déli területek felől ellátmány érkezhetett Kína középső részeire. Wuchang volt a politikai központ, Hankou a kereskedelmi kerület és Hanyang az ipari kerület.

ENG: The Battle of Wuhan (武漢之戰), popularly known to the Chinese as the Defense of Wuhan, and to the Japanese as the Capture of Wuhan, was a large-scale battle of the Second Sino-Japanese War. It was the longest, the largest, and arguably the most significant battle in the early stages of the Second Sino-Japanese War, where more than one million Chinese soldier and soviet pilot volunteers tried to defend the now became wartime capital Wuhan (however the government headquarters were in already in Chongqing at this time). The Japanese government strongly believed that not just Wuhan will fall in the next 1-2 month, but the whole Chinese resistance will collapese country-wide. They were wrong.
Wuhan was divided into 3 regions (Wuchang, Hankou and Hanyang), and had an important role as a major transportation hub, providing the moving of equipment and any kind of aids, from China's souther ports towards the central territories of China. Wuchang was the political center, Hankou was the commercial district, and Hanyang was the industrial area.

Kínai katonai rendőr, Hankou, Wuhan, Hubei tartomány, Kína, 1937. augusztus 10.

Chinese military policeman, Hankou, Wuhan, Hubei Province, China, 10 Aug 1937

Fotós/Photographer: Harrison Forman, University of Wisconsin-Milwaukee Libraries Harrison Forman Collection

A Wuhan elleni támadást egy japán légitámadás előzte meg 1938 február 18-án, amely hivatalosan a "2.18 Air Battle" néven vált ismertté, és a kínaiak sikerrel verték vissza ezt a japán kísérletet. Április 29-én a japánok ismét próbálkoztak, és egy nagyméterű légicsapást indítottak meg Wuhanra, hogy ezzel is megünnepeljék Hirohito császár születésnapját (1901 április 29), ám a kínaiak ezt is jól felkészülten várták, köszönhetően a kiváló hírszerzésüknek. Ez a csata a "4.29 Air Battle" néven vonult be a történelemkönyvek lapjaira, és a Második Kínai-Japán háború egyik legintenzívebb légiütközetének címét tudhatja magáénak.

Xuzhou 1938 májusában elesett, így a japánok egy nagy kiterjedésű inváziós hadműveletet készítettek elő a Hankou-i kerület ellen, és a teljes ottani kínai haderő szétzúzását tűzték ki célul. Érdemes megjegyezni, hogy habár Xuzhounál a japánok győztek, a sokkal kisebb IJA haderő képtelen volt körbezárni a jóval nagyobb ott tartózkodó kínai haderőt. Az ebből keletkezett réseken így aztán a kínai katonák jórésze egérutat nyert és eltűnt a viszonylagos biztonságot nyújtó vidéki tájakon (egy részük gerillaként harcolt tovább, a nagyobb részük azonban csatlakozott Wuhan védőihez). A kínaiak sem voltak tétlenek, masszív védelmi állásokat építettek ki a Wuhan-i körzetben, valamint egy védelmi vonalat Henan-nál, hogy a japán előrenyomulást hátráltassák Xuzhouból, azonban a két haderő közti egyenlőtlenségeknek köszönhetően a védelmi vonal itt nagyon gyorsan összeomlott. A kínaiak, hogy még több időt nyerjenek Wuhan védői számára, június 9-én felrobbantották a Sárga Folyó (Huang He) gátjainak egy részét, hogy hátráltassák a japánok előrenyomulását. Ezen rendkívül elhibázott döntése a KMT vezetőségének több, mint 800.000 halottat és 4 millió menekültet eredményezett (ehhez képest, a japánok által elkövetett Chongqingi nagy bombázás 1939 májusában is csak párezer ember halálát okozta), ez később nagyban hozzájárult a Henanban bekövetkezett óriási mértékű éhínséghez. 54 ezer négyzetkilóméternyi területet érintett az áradás. Nem tudván pontosan, hogy melyik fél is felelős a tragédiáért, a túlélők mint a KMT-t, mind az IJA-t hibáztatták. Ezt a helyzetet kihasználva a kommunisták megpróbálták maguk mellé állítani a helyi civileket, így az elárasztott területek jórészét kiképzőbázisokká alakították, és igyekeztek a civilek haragját a nacionalisták ellen felfűteni. 1940-re ez a terület egy jelentős gerilla bázissá fejlődött, amely a Yuwansu Base Area nevet viselte.

ENG: The Battle of Wuhan was preceded by a Japanese air strike on 18 February 1938 that was known as the "2.18 Air Battle" and ended by Chinese forces repelling the attack. On 29 April, the Japanese air force launched major air strikes on Wuhan to celebrate Emperor Shōwa's birthday.[30][31] The Chinese, with prior intelligence, were well prepared. The battle was known as the "4.29 Air Battle" and was one of the most intense air battles of the Second Sino-Japanese War.

After the fall of Xuzhou in May 1938, the Japanese planned an extensive invasion of Hankou and the takeover of Wuhan, and intended to destroy the main force of the National Revolutionary Army. It is worth to mention that however Xuzhou fell to the Japanese, their much smaller forces could not contain the more bigger Chinese forces caught up in the area. Thanks to this, most of the Chinese soldiers broke through the encirclement through the gaps in the Japanese lines to the west or disperesed into the countryside as guerillas or most of them joined the defenders of Wuhan. The Chinese, on the other hand, were building up their defensive efforts by massing troops in the Wuhan area. They also set up an defensive line in Henan to delay the Japanese forces coming from Xuzhou. However, the disparity in Chinese and Japanese troop strength caused that line of defense collapsed quickly. The Chinese, to buy more time for the defenders ow Wuhan, blew up the dikes of the Yellow River on 9th of June, to make the Japanese invasion slower. This terribly wrong move of the KMT leadership made 800.000 dead and more then 4 million refugees (comparing to this, the terror bombing against Chongqing by the IJA in May of 1939, only took few thousands of Chinese lives), and was the prelude to the terrible famine in Henan later in 1942. 54.000 square kilometers were affected by the flood. Unable to fully decide which group deserved more blame for the catastrophe, the Chinese Government or the invading Japanese, many survivors blamed both sides. Believing that the civilians would help them, the Chinese Communists turned the flooded area into a recruiting ground, directing survivors' anger towards a common enemy to bring them into their ranks. By the 1940s the area had evolved into a major guerrilla base known as the Yuwansu Base Area.

Homokzsákokat töltő civilek, Hankou, Wuhan, Hubei tartomány, Kína, 1937. augusztus 10,
Civilians filling sandbags, Hankou, Wuhan, Hubei Province, China, 10 Aug 1937,

Fotós/Photographer: Harrison Forman, University of Wisconsin-Milwaukee Libraries Harrison Forman Collection 

Chiang Kai-Shek egy wuhani seregszemlén, miközben a japán erők közelednek a város felé.
Chiang Kai-Shek inspecting Chinese soldiers in Wuhan as Japanese forces approach the city

A kínai csapatok 1938 júniusában átkelnek a Sárga-folyón, amellyel szándékosan árasztották el a környező területeket, hogy így nyerjenek időt Wuhan megvédésére.

Chinese troops crossing the Yellow River in June 1938, the river was deliberately flooded by Chinese forces to buy time to defend Wuhan.

A CSATA MENETE/ORDER OF THE BATTLE:

A Jangce folyó déli részén/South of the Yangtze River

1938. július 23-án a japán 11. hadseregcsoport Namita különítménye Csöcsiangtól keletre szállt partra, amelyet a kínai 9. katonai körzet egyik ezrede védett. A kínaiak eleinte kemény ellenállást tanúsítottak, de amikor a japán 106. hadosztály partra szállt, a védőket gyors ütemben visszaverték. Július 26-án Jiujiang elesett, de a 106. hadosztály elkeseredett ellenállásba ütközött, miközben tovább menetelt dél felé a Panyang-tó nyugati oldalán. A folyó mentén kelet felé haladva a Namita különítmény aug. 10-én a japán 9. hadosztály oldalán megtámadta Ruichangot, és két héttel később, aug. 24-én elfoglalta azt. Tovább haladva kelet felé, a japánok okt. 5-én elfoglalták Ruoxit. Miután a térségben elért kisebb győzelmek után megszilárdították erőiket, a japánok okt. 22-én Wuchang felé vonultak.

ENG: On 23 Jul 1938, the Namita Detachment of Japanese 11th Army Group landed in the east of Jiujiang, which was defended by a regiment of the Chinese 9th Military District. The Chinese posed stiff resistance at first, but when Japanese 106th Division made their landings, the defenses were quickly driven back. Jiujiang fell on 26 Jul, but the 106th Division would face bitter resistance as it continued to march south on the west side of Panyang Lake. Moving eastward along the river, the Namita Detachment attacked Ruichang on 10 Aug alongside Japanese 9th Division, capturing it two weeks later on 24 Aug. Continuing to move eastward, Ruoxi was captured on 5 Oct. After consolidating their forces after a series of small victories in the region, the Japanese moved toward Wuchang on 22 Oct.

A Jangce folyó északi részén/North of the Yangtze River

A Jangce-folyótól északra a japán 11. hadseregcsoport 6. hadosztálya július 24-én Anhui felől megtámadta Taihut. Taihu augusztus 3-án elesett. A kínai 5. katonai körzet 4. hadserege a következő védelmi erősségeket Guangjinál, Hubeinél és Tianjiánál állította fel, miközben több századot is kiküldtek a mozgásban lévő japán csapatok zaklatására. Aug. 28-án a kínaiak támadást indítottak és visszafoglalták Taihut, de a japánok hamarosan megállították a kínaiak lendületét a kezdeti szakaszban. A kínaiakat visszaszorították Guangjiig, amely a közeli Wuxue-val együtt japán ellenőrzés alá került. Tianjiánál a kínai 4. hadseregcsoportot és a 87. hadsereget a japánok túlerővel megsemmisítették. Tianjia aug. 29-én esett el. 24-én elfoglalták Huangpo városát, és ez a japán előrenyomulás úgyszintén tovább nyomult Wuhan felé.

ENG: In the north of the Yangtze River, 6th Division of the Japanese 11th Army Group attacked Taihu from Anhui on 24 Jul. Taihu fell on 3 Aug. The 4th Army of Chinese 5th Military District set up the next defensive strongpoints at Guangji, Hubei, and Tianjia, while several companies were sent to harass the Japanese troops on the move. On 28 Aug, the Chinese launched an attack and recaptured Taihu, but the Japanese soon stopped the Chinese momentum in its infancy. The Chinese was driven back to Guangji, which fell under Japanese control along with nearby Wuxue. At Tianjia, Chinese 4th Army Group and 87th Army were obliterated by the Japanese superior firepower. Tianjia fell on 29 Aug. The city of Huangpo was captured on 24 Oct, and this Japanese advance was marching for Wuhan as well.

Kínai védők a Yangtze folyó környékén, 1938 augusztusa
Chinese defenders around the Yangtze river, August 1938

Hankou lángokban/Hankou in flames

Csata Wanjialingnál/Battle of Wanjialing

1938. augusztus közepén a japán 106. hadosztály dél felé vonult a Nanxun vasút mentén. A kínai 1. hadseregcsoport, a 29. hadseregcsoport, a 4. hadsereg és a 8. hadsereg a Lu Shan (hegyes vidék) előnyös terepéről védekezett, sikeresen visszaverve a kezdeti előrenyomulást. A japánok Aug. 20-án újabb offenzívát indítottak, miután a japán 101. hadosztály megerősítette őket, és a következő hónapban elkeseredett patthelyzet alakult ki. Szept. végén a 106. hadosztály öt ezrede nyomult előre a nyugati Wanjialing térségébe, hogy megpróbáljon véget vetni a patthelyzetnek. Hszüe Jüe kínai tábornok a 4., a 66. és a 77. hadsereg élén ellentámadásba lendült, és a japán előrenyomulást a helyszínen megállította. A japán 27. hadosztály ezután megpróbálta megerősíteni az ott található öt ezredüket, de a kínai 32. hadsereg feltartóztatta őket, ezért nem tudták elérni a tervezett pozícióikat. Okt. 7-én a kínaiak offenzívát indítottak, és sikerült bekeríteniük a japánokat. 1938. okt. 10-re a bekerített japán csapatok nagy része (amelyek ráadásul az IJA-n belül elit csapatoknak számítottak), öt ezrednyi erővel, szinte teljesen megsemmisült.

ENG: In mid-Aug 1938, the Japanese 106th Division moved southward along the Nanxun Railway. The Chinese 1st Army Group, 29th Army Group, 4th Army, and 8th Army defended from advantageous terrain of Lu Shan, successfully driving back the initial advance. On 20 Aug, another offensive was launched after being reinforced by Japanese 101st Division, and a bitter stalemate ensued for the next month. In late Sep, five regiments of the 106th Division advanced into the Wanjialing region in the west in attempt to end the stalemate. Chinese general Xue Yue led the 4th, 66th, and the 77th Armies and counterattacked, stopping the Japanese advance in place. Japanese 27th Division then attempted to reinforce the five regiments, but they were held down by the Chinese 32nd Army, therefore unable to reach their intended positions. On 7 Oct, the Chinese launched an offensive and achieved in enveloping the Japanese. By 10 Oct 1938, the bulk of the encircled Japanese troops (which were considered as elite troops within the IJA), five regiments in strength, were almost totally annihilated.

Xue Yue tábornok (1896-1998)

A csata összesítése/Conclusion of the Battle

Mivel Wuhant majdnem bekerítették, Chiang Kai-Shek, aki személyesen vezette a wuhani helyőrséget, hirtelen meggondolta magát. Ahelyett, hogy az eredetileg tervezett második nagy csatát vívta volna Wuhanban (az első az 1937-es sanghaji csata volt), úgy döntött, hogy erejének megőrzése végett nyugatra és délre vonul vissza. A japán csapatok október 26-án bevonultak Wuchangba és Hankou-ba, Hanyang a rákövetkező nap esett el. A japánok wuhani győzelme súlyos árat, 140.000 katonájuk életét követelte. A kínaiak, annak ellenére, hogy 400,000 főnyi veszteséget tudhattak magukénak, jelentősen lelassították a japánok előrenyomulását.

ENG: With Wuhan nearly encircled, Chiang Kai-Shek, who personally led the garrison in Wuhan, had a complete change of mind. Instead of fighting the second major battle in Wuhan as he originally planned (the first being the 1937 Battle of Shanghai), he decided to withdraw to the west and to the south in order to preserve his strength. Japanese troops marched into Wuchang and Hankou on 26 Oct, and Hanyang fell on the following day. The Japanese victory at Wuhan came at the heavy cost of 140,000 casualties. The Chinese, despite suffering 400,000 casualties, slowed the Japanese momentum significantly.

IJA katonák Wuhanban/IJA soldiers in Wuhan