Harci gázok/Poison gases

 1937 és 1945 között a japán haderő több, mint 2000 alkalommal vetett be vegyifegyvereket a kínai hadszíntéren. Ezzel szemben a Szövetséges Haderő ellen a Csendes-Óceáni hadszíntéren szinte alig vetettek be ilyeneket, ennek pedig igen nyomós oka volt a megtorlástól való félelem, valamint a tény, hogy védekező pozícióban, közelharcnál a harci gázok alkalmazása szóba sem jöhet. A kínai csapatokkal való csatározásban az IJA igen sokféle vegyifegyvert vetett be anélkül, hogy számolniuk kellett volna egy esetleges megtorló akciótól a kínaiak részéről, nekik ugyanis nem voltak ilyen kemikáliák az eszköztárukban (ahogyan sokszor még az alap védőfelszerelések, mint pl. a gázálarcok sem...). A japán hadsereg igen gyakran találta magát szemben jókora számbeli túlerővel (technikaival már annál kevésbé), így ezen fegyverek használatához nyúlt, hogy némileg kompenzálhassa a kínaiak részéről fennálló túlerőt.

ENG: From 1937 to 1945, the military services of Japan used chemical weapons on over 2000 occasions, primarily in the China Theater of Operations. In contrast, there were only a few occasions of use against Allied forces in the Pacific. The primary reason for this great disparity in incidents of use was Japan’s fear of retaliation in kind plus, when they were on the defensive in more restrictive environments, such as in close combat on the various Pacific islands against Allied forces, CW was not a viable option. While engaged in combat against military forces in China, the Imperial Japanese Army used a variety of chemical weapons without concern of retaliation in kind by the technologically inferior Chinese military, which was utterly lacking in chemical weapons and whose soldiers often lacked even basic protective gear such as gas masks. In China, Japanese military forces often found themselves at a numerical disadvantage and used chemical warfare (CW) as a means to compensate.

IJA katonák Shanghai ostrománál, gázálarcban
IJA soldiers in the Battle of Shanghai, wearing gas masks

A legtöbb esetben könnygázt és füstgyertyákat használtak (mint pl a Type 94-es), de számos olyan eset került rögzítésre, amikor halálos, vagy az ellenfelet jelentősen legyengítő harci gázt vetettek be a japánok.

Több forrást is volt szerencsém tanulmányozni, viszont mindenhol eltérő információk láttak napvilágot, így egységes álláspontot sajnos nem tudok nektek ideírni! Ugyanannyi forrás írja azt, hogy 1937-től már harci gázt is használtak a japánok, nem csak könnygázt meg füstgyertyát, mint amennyi azt, hogy 1937-re vonatkozólag csak homályos adatok vannak/nincsenek adatok, illetve, hogy 1937-ben még csak a sima könnygázt használták, 1938-tól jött a vörös színű, rosszullétet és hányást okozó gáz, majd 1939-től a mustárgáz. Olvastam olyat is, miszerint hivatalosan az IJA csak 1941-től használt halálos harci gázokat (Ichang-incidens, 1941 október 8. 1600 sérült és 600 halott a gáznak köszönhetően).

ENG: In most instances, the Japanese used tear gas and smoke candles, but there are numerous recorded incidents of more debilitating and lethal gases also being deployed. I had the chance to check out many different sources, but as many I've found, as many facts and opinions exist, so I cannot provide you any kind of unified standpoint. The facts are varying by the following:

- The Japanese forces only used teargas/smoke candles in 1937, from 1938 only the red colored gas which made the soldier vomiting and feeling terribly sick, and only used lethal gases from 1939

- No data or just obscured data available about the Japanese-used gases for the year 1937

- Officially, the IJA only used lethal gases since 1941 (Ichang incident, 1941 October 8th, where the gas took 1600 casualties and 600 dead on the Chinese side)

Type 94-es füstgyertya
Type 94 smoke candle

Changde ostromakor is igen jelentős számban került bevetésre mustárgáz, Lewisite (a bőrt felhólyagosítja), ciánsav, foszgén, de még bubópestissel töltött tartályokat is ledobtak a japánok a város 36 kilóméteres körzetében.

ENG: Many kinds of gases used during the Battle of Changde: Mustard gas, Lewisite, Cyanic Acid, Phosgene, and even containers filled with Bubonic Plague were scattered throughout the city's 36km radius.

Changde ostroma, IJA által használt vegyifegyverek
Battle of Changde, bioweapons used by the IJA

Az alábbi, februári fotóinkkal szerettük volna érzékeltetni, hogy sokszor mennyire kiszolgáltatott helyzetben volt egy átlag kínai katona, amikor harci gázokkal találta szemben magát, hiszen sokszor még gázálarcot sem kaptak (kivéve az elitebb egységek, a páncélos csapatoknál illetve a légvédelemnél szolgálók). Ilyenkor maradt az a lehetőség, hogy a katona rávizelt valamilyen éppen kéznél lévő rongydarabra, amely a könnygáz ellen még csak-csak hatásosnak bizonyult, azonban a komolyabb harcigázokkal szemben sajnos a katonának ilyenkor esélye sem volt a túlélésre.

ENG: With the upcoming photos which we made in february, we wanted to perceive that how much was the average Chinese soldier vulnerable when faced a gas attack, because mostly, they didn't have any protection gear (mostly the elite units, the armored or artillery units has them). In these cases, the only option left was to urinate on a piece of cloth, which probably dealt with the teargas, but against lethal gases, unfortunately the Chinese soldier didn't stand a chance.