Kevésbé ismert tény, de igencsak sok nő vett részt a háborúban 1932-től kezdve, nagyon sok esetben a férfiak mellett harcolva, és nem csak hátországbeli, vagy valamelyik hátrább lévő vonalban tett szolgálatot látva el. Engedélyezve volt számukra, hogy jó pár, erre kijelölt katonai szervezethez csatlakozzanak a Citizens Training Corps keretein belül. A háborúban való női részvétel viszont nem csak a kommunista haderőnél, de az NRA-nál is teljesen szokványosnak volt mondható!
ENG: It was not a well-known fact, but a lot of women took part in the war since 1932, in many times, fighting alongside men, and not just doing work in the heartland, or a rear part of a frontline. It was granted for them to join many kinds of military organizations within the membership of the Citizens Training Corps. Taking part in the war as a women was common, not just in the Communist Army, but in the NRA too!
Sajnos Kína hosszúra nyúló háborús "élményeiben" kiemelkedő szerepet kapott az IJA részéről a civilek ellen irányulú extrém erőszak, beleértve sajnos a nőket is. A japán katonák brutalitása csak elmélyítette a kínai nőkben a nacionalizmust és fűtötte őket a vágy, hogy mind politikai, mind emberi jogok terén bizonyíthassanak. Rengeteg nő jelentkezett önként, független hadurak által vezetett különféle segéd illetve fegyveres ellenállási mozgalmakba, csoportokba, ahogyan a kommunista és nacionalista hadseregekbe is.
ENG: The experience of women in China during World War II. China’s long wartime experience was punctuated by extremely violent attacks against civilians, including women, by Japanese military forces. The brutality of Japanese troops deepened Chinese women’s nationalism and fueled their demands for personal, political, and civil rights and for representation. Vast numbers of women enrolled in a variety of auxiliary assistance and armed resistance movements led by independent warlords and sects as well as by the much larger Chinese Communist and Nationalist Parties.
Women's Defense Corps, kommunisták által felállított női alakulat, Canton, 1938
Women’s Defense Corps training at Canton, China, 1938.
ENG: The Chinese Communist Party, on the other hand, actively sought to mobilize women throughout the war, especially peasants in the rural areas of China’s interior provinces. Several pro-Communist, women-only paramilitary organizations were formed under Communist leadership to promote women’s self-defense activities against the invading Japanese. These included the Hunan War Service Corps, the Yunnan Women’s Battlefield Service Unit, the Guangxi Province Women’s Brigade, and the Northwest Women’s Battlefield Group, the last of which was headed by female propaganda expert and feminist leader Ding Ling.
Azonban még a kommunisták sem foglalkoztak mindig teljes mértékben a biztonságra vonatkozó aggályaival azoknak a parasztasszonyoknak, akik közvetlenül kellett hogy szembesüljenek a japán csapatok kiszámíthatatlan akcióival. Shanxi tartományban 1941 októberében egy fegyveres felkelés indult meg a helyi kommunista hatóságok ellen a Li Gua Dao szekta (Salvationist Sect of the Goddess from the Southern Sea) vezetésével. Ennek az ezeréves szervezet tagjainak legalább 10%-a nő volt, akik főképp azért csatlakoztak, mert a szekta védelmező jellegéből adódóan úgy gondolták, ez elég nagy védelmet jelenthet majd a japán megszállók ellen, akik ezen a területen elég sokszor haladtak át 1940-1941 folyamán. A helyi kommunista milicisták végül leverték a felkelést, és sok helyi rendelkezést módosítottak, hogy több forrás jusson a kommunisták által létrehozott Women's National Salvation Association számára, amely biztosította a paramilitáris kiképzést a tagjai számára, és a sejt-szerű, gerilla harcmodort folytató ellenállási tevékenység megkezdését a kommunisták által ellenőrzött falvakban.
ENG: Even the Communists, however, did not always fully address the security concerns of those peasant women directly confronted by the unpredictable actions of Japanese troops. In October 1941, an armed revolt against local Communist authorities occurred in Shanxi province, led by a sect known as the Li Gua Dao (Salvationist Sect of the Goddess from the Southern Sea). At least 10 percent of this millennial group’s members were women, who joined chiefly because the sect’s emphasis on mutual self-defense seemed to offer protection against Japanese troops who had moved through the area several times during 1940-1941 (Goodman 1997). Local Communist militia units quelled the uprising, and local policies were changed to provide more resources to the Communists’ own Women’s National Salvation Association, an organization that supported paramilitary training for women and the formation of anti-Japanese resistance cells in the villages under Communist control.
A kínai nők ellenállása a japán megszállókkal szemben központi témát képezett a közbeszédben, az irodalomban és a filmekben egyaránt. Shanghai eleste után a japán katonák Shanghainak csak egy részét szállták meg 1942-ig, így a város háború előtti életének bizonyos szegmensei továbbra is virágozhattak: ilyen volt például a filmipar. Ennek az időszaknak az egyik népszerű filmje a Mulan Joins the Army (1939) volt, amely egy fiatal nő történetét meséli el, aki beöltözik férfinak, és átveszi apja helyét a kínai hadseregben, hogy a megszálló erők ellen harcolhasson. A film magabiztos sztárja, Chen Yun-shang dacos hazaszeretettel töltötte meg karakterét, ez a női harcos pedig egy szimbolikus hősnővé vált Kína háborús éveinek női filmrajongói számára.
ENG: Chinese women’s resistance to the Japanese occupiers was an important theme in public discussion, popular literature, and films. After the fall of Shanghai, Japanese troops occupied only part of the city until 1942, allowing many elements of the city’s prewar public culture to flourish, including filmmaking. One of this period’s most popular movies, Hua Mulan Joins the Army (1939), portrayed a traditional Chinese story about a young woman who, disguised as a man, takes her father’s place in China’s conscript army to fight a foreign invasion force. The self-assured star of the film, Chen Yun-shang, infused the role with defiant patriotism and her portrayal of a female warrior became a symbolic heroine for China’s wartime female filmgoers.
Részlet a Mulan Joins the Army (1939) filmből
