Fourteen years of flames előzetes

 

Rájöttem, hogy az Insta oldalra már kiraktam vagy két hete, ide meg elfelejtettem, de a The Defianton kívül még egyigazi remekműnek kinéző WW2 Kínás játék van készülőben, ez pedig a Fourteen years of flames! 7 különböző karaktert irányíthatunk majd 16 nagyszabású ütközeten keresztül az 1937-1945 közötti időszakban. Már nagyon várjuk!

Just shut up and take my money!!!!!

STEAM oldal: https://store.steampowered.com/app/4228810/_/

Az 1951-es Tavaszi Hadjárat, 7. rész: A Tavaszi Hadjárat（第五次战役)

 

TITKOSSZOLGÁLATI ÉS MEGFIGYELÉSI HIÁNYOSSÁGOK

    Habár Mao volt megkérdőjelezhetetlen döntéshozó mindenben, és szerette a teljes kontrollt átvenni a megtervezendő stratégiák majd ezek a háborús folyamatokba való beillesztése felett, teljes mellszélességgel támogatta és megbízott Peng Dehuaiban azt illetően, hogy ezeket a terveket kiválóan sikerül majd a gyakorlatban kiviteleznie. Peng nyílt, makacs és rendkívül önfejű volt, erős személyiségéről és heves temperamentumáról volt híres, beosztottainak gyakran ordította le a fejét, mindazonáltal a Koreai háború első négy hadjáratában gond nélkül kivitelezte Mao parancsait.1951 tavaszán, amikor Mao biztos volt a győzelemben, Peng kísérletet tett egy olyan azonnali támadás megtervezésére, amellyel egy szempillantás alatt visszafoglalhatják Szöult. Nem hagyta nyugodni azonban egy gondolat, amely jogosan merült fel mint eshetőség és félelemmel töltötte el, ez pedig egy lehetséges amerikai partraszállás volt a kínai vonalak mögött. Amíg 1951 kora márciusában a PVA hadvezetése még javában a Tavaszi Offenzívát tervezte, a parancsnokság Műveleti és Hírszerzési osztálya felvázolt egy lehetséges hadjárattervet Xie Fangnak, a PVA vezérkari főnökének.  A kínai hírszerzés jóelőre figyelmeztette a PVA hadvezetését egy esetleges amerikai partraszállásról az észak-koreai partok mentén.

Xie Fang egy rendkívül tapasztalt  PLA-s hadműveleti vezető és kiváló CCP-s hírszerző tiszt volt, tehetségét az 1920-as években a Japán Gyalogsági Iskolában elsajátított kiképzésből, majd az 1940-es években a moszkvai Orosz egyetemi végzettségéből szerezte. Amint tudomást szerzett a lehetséges amerikai partraszállásról, úgy gondolta, hogy akárcsak az előző évi Incheon-i partraszállás, a kínai és észak-koreai csapatok hátát és oldalszárnyait próbálják majd veszélyeztetni. Xie azonnal értesítette Penget, és nem is telt bele sok idő, a kínai hírszerzés áprilisban meg is erősítette az amerikaiak tervét, és a kérdés már csak az volt, hogy az USA hat vagy nyolc hadosztályt küldött Japánba, hogy azok majd onnan továbbhajózva partraszálljanak Koreában.....azonban jókorát tévedtek. Mind Peking, mind pedig a PVA hadvezetése téves információkat kapott, ennek oka pedig egy igen egyszerű tényben keresendő: a kínai hadvezetés szinte kizárólag  a helyi japán illetve taiwani híradásokra támaszkodhatott információszerzés gyanánt, mivel odaát nem voltak hírszerzőik. A megbízható források teljes hiánya és a külföldön vívott háborúkban szerett zéró tapasztalat elég komoly negatív hatást gyakorolt a kínaiak azon törekvéseire, amik által egy átfogó képet kaphattak volna az ENSZ csapatok terveiről illetve ezek gyengeségeiről.

ROTÁCIÓ A CSAPATOKNÁL

    Peng célja az volt, hogy a csapatok forgatásával megerősítse a támadó erőket és minimálisra redukálja a kínai veszteségeket. Bár elméletileg az ötlete helyes volt, terve a gyakorlatban rendkívül károsnak bizonyult. Az ENSZ-erőkkel vívott harcokból szerzett korai tapasztalatok kulcsfontosságúak voltak a további kínai győzelmekhez, tapasztalt parancsnokok és katonák nélkül ugyanis lehetetlennek bizonyult a kínai hadjárat céljainak elérése: a tapasztalatlan csapatok ugyanis sosem tudnak győztesen felülkerekedni egy csatában. A nyers valóság az volt, hogy körülbelül három hónapba telt, mire egy kínai tiszt elsajátította a harci vezetés alapjait. A kínai veteránok a velük készített interjúk során gyakran említették, hogy „keménynek” kellett lenniük ahhoz, hogy képesek legyenek megbirkózni a csaták borzalmaival és az ezek által okozott rémálmaikkal. Mindannyian egyetértettek abban, hogy körülbelül jó két hónapba telt, mire egy katona képes volt hatékonyan teljesíteni egy harctéri cselekményben.

SZÜKSÉGLETEK ÉS HIÁNYUK

    Az ENSZ erők parancsnokságának stratégiája 1950 tavaszára immáron világossá vált. Miután sikerrel elfoglalták és megszilárdították az új állásaikat, gyors támadásokat indítottak, hogy a kínai csapatoknak ne legyen idejük hadianyag utánpótlást szerezni vagy megerősíteni fáradt csapataikat. Az ENSZ-erők ezt a stratégiát azzal a konkrét céllal alkalmazták, hogy kimerítsék a PVA személyi állományát és annak készleteit. A stratégia bevált. Bár a PVA hadműveleti tervezői műveleteiket arra a feltételezésre alapozták, hogy állandó jelleggel kapnak majd jelentős erősítést a koreai tartózkodásuk alatt, a harctéri hatékonyság és a megfelelő ellátás fenntartása a PVA parancsnokság számára elsődleges fontosságú kérdéssé vált. 1951 tavaszán a kínai-észak-koreai csapatok létszáma lényegében majdnem megháromszorozódott az előző 4 hadjáratban résztvevő csapatok létszámához képest, így az ellátmány biztosítása ezeknek a csapatoknak feladta a leckét a kínai hadvezetésnek.

Az 1951 április 6.-án tartott parancsnoki konferencián a PVA parancsnoksága speciális előkészületeket irányzott elő a Tavaszi Offenzívára, utasítva többek között a logisztikai egységeket, hogy gyorsítsák fel a lőszer-és élelmiszerkészletek felhalmozását. Mivel a 37. és 38. szélességi fok közötti területről minden koreai egység visszavonult, ezért nem alapozhattak helyi ételellátmányra, így ezt a problémát úgy hidalták át, hogy minden harcoló katona 5 teljes napi fejadagot vitt magával, a majdnem közvetlenül a hátuk mögé helyezett logisztikai alakulatok pedig biztosították szükség esetén ugyanezt az 5 napi teljes fejadagot minden főnek. Az újonnan érkezett harcoló alakulatok műveleti igényeinek kielégítése érdekében négy ellátmányozási vonalat hoztak létre, valamint egy plusz hálózatot a frontvonalban harcolók támogatásként odavezényelt hadosztályoknak és ezredeknek. Az összes logisztikai csoportnak szakaszok illetve szektorok szerint osztották ki a kiszállítási feladatokat, ami jelentősen megnövelte az ellátmányok szállításának és elosztásának hatékonyságát.

Kora áprilisra a PVA 15.000 tonna élelmiszert és 3-5 különféle lőszertípust valamint egy ezekhes a kaliberekhez társított, standard kiutalási mennyiséget (egység) per fő helyezett el ezekben a lőszerraktárakban. Példaként felhozva, egy egység, a pisztolyhoz a kiutalt lőszermennyiséget tekintve 24 darabot jelentett. Dacára ezeknek a változtatásoknak, a PVA csapatok ellátmányozása alapjaiban véve nem javult, és csak rövidebb ideig sikerült ezzel a minimummal fenntartani az amúgyis lőszer és élelmiszer szűkében lévő kínai katonák igényeit.

OROSZ FELSZERELÉS ÉS AZ EGYSÉGES KIKÉPZÉS HIÁNYA

    A kínaiak nagyon szűkében voltak az automata fegyvereknek, így Mao telegramban fordult Sztálinhoz 1950 november 8.-án, amelyben 140.000 félautomata puskát kért 58 millió db lőszerrel, 26.000 géppisztolyt 80 millió db lőszerrel, 7.000 könnyűgéppuskát 37 millió db lőszerrel, 2000 nehézgéppuskát 20 millió db lőszerrel és sok más egyebet is. Az oroszoknak azonban nem állt rendelkezésére olyan szállítási útvonal, amelyen hatékonyan kézbesíthették volna az igényelt hadianyagot, így mondani sem kell, hogy a kínai alakulatok töredéke kapott csak a Tavaszi Offenzíva indulásáig a szovjet fegyverekből. Hogy ezt számszerűsítsük, ez 16 gyalogos hadosztályt jelentett a 60-ból, ezzel a folyamattal viszont olyasvalami kezdődött el a Polgárháború vége óta, amelyre sosem akadt példa Kínában: majd mindegyik fegyvernem egységesítve lett!

Mindegy azonban, hogy milyen jó felszereléseket kaptak ezek a PVA-s alakulatok, hiszen minőségi kiképzés nélkül a legjobb eszköz is csak "ócskavas" egy katona kezében: sajnos a kínai hadvezetés súlyos mulasztást követett el, amikor ezekhez az új fegyverekhez nem vezetett be egy szovjet stílusú központosított kiképzést, amely az új fegyvertípusok használatát mélyítette volna el a katonákban. A kézifegyverek használati utasításai ismertetésének és a központosított kiképzés elmaradásának ténye erősen korlátozta az új felszerelések hatékonysági szintjét a PVA csapatok soraiban. 

Az általam felhasznált forrás a cikkhez: Xiaobing Li: China's Battle for Korea 

The Defiant játékmenet előzetes / The Defiant gameplay footage

HUN: Pár hónapja már raktam fel ide előzetest arról, hogy egy második világháborús időszakban játszódó FPS készül, Kína szerepvállalását bemutatva. Nos, a Defianthoz megérkezett az első kedvcsináló játékmenet előzetes, ami alapján jó mókának nézünk majd elébe és egy Call of Duty szintű lövöldét kapunk (a régit, és nem az okádék Vanguardot meg a többi bullshitet)

ENG: A few months ago, I posted a preview about an FPS set during World War II, showcasing China's role in the war. Well, Defiant has released the first teaser gameplay trailer, which suggests that we're in for some good fun and a Call of Duty-level shooter (the old one, not the vomit-inducing Vanguard and other bullshit). 

Northeast Democratic Alliance, 1948-tól Northeast People's Liberation Army megjelenítése / 東北人民解放軍

 

HUN:
Northeast Democratic Alliance, 1948-tól Northeast People's Liberation Army megjelenítése

Rendfokozat: közlegény
Egyenruha: tipikus kínai egyenruha, lábszárvédő
Fegyverzet: Type 24-es puska és Type 24-es bajonett, Gong típusú kézigránátok
Felszerelés: kenyérzsák, vászon töltényöv, kulacs, zománcozott bögre
Kínai Polgárháború 2. fázisa, 1945-1949

Páratoknak biztosan feltűnt, hogy az általam megjelenített katonán Eighth Route Army felvarró van, nem pedig a NEDA-é, ennek pedig egy egészen egyszerű oka van: a NEDA 1945 október 31.-én alakult meg, nagyjából 20.000 főnyi létszámmal, amely magában foglalt egy kis kontingensnyi Eighth Route Army és New 4th Army katonát, helyi gerillacsoportokat, valamint az északon tevékenykedő NorthEast Anti-Japanese United Army-t is (ha lemaradtál volna az őket bemutató cikkemről, itt találod meg:

(https://ghostdivision74h.blogspot.com/2022/06/northeast-anti-japanese-united-army.html)

Az általam talált fotókon bár egyáltalán semmilyen karfelvarrót nem láttam a NEDA katonákon, feltételezem, hogy az alakulatjelzéseket illetően ugyanakkora káosz uralkodott a fronton, mint az 1937-1945 közötti időszakban, így vagy nem jutott semmi, vagy mindenki azt hordta, ami addig a birtokában volt. Mindez azonban FELTÉTELEZÉS, ez csupán a jelenlegi információim alapján elgondolt teória!

Fegyverzetnek nagy számban használtak a japánoktól zsákmányolt puskákat, géppuskákat, aknavetőket és egyéb felszereléseket, majd 1946-tól szovjet segélyeket is kaptak, ezek főleg a nehéztüzérségben jelentettek nagy fölényt a nacionalista NRA katonákkal szemben. Habár 1947-re a NEDA sokkal jobb felszereléssel rendelkezett, mint az NRA, az utóbbiaknak viszont sokkal jobban kiképzett katonáik voltak.

ENG:
Northeast Democratic Alliance from 1948, Northeast People's Liberation Army impression
Rank: Private Second Class
Uniform: usual Chinese uniform set with puttees
Weaponry: Type 24 rifle and Type 24 bayonet, Gong type hand grenades
Equipment: bread bag, canvas ammo bandolier, canteen, enameled mug
Chinese Civil War 2nd phase, 1945-1949

Some of you may have noticed that the soldier I showed you has an Eighth Route Army patch, not a NEDA one, and there is a very simple reason for this: the NEDA was formed on October 31, 1945, with a strength of approximately 20,000, which included a small contingent of Eighth Route Army and New 4th Army soldiers, local guerrilla groups, and the NorthEast Anti-Japanese United Army operating in the north (if you missed my article introducing them, you can find it here:

(https://ghostdivision74h.blogspot.com/2022/06/northeast-anti-japanese-united-army.html)

Although I did not see any arm patches on the NEDA soldiers in the photos I found, I assume that the same chaos prevailed on the front lines with regard to unit insignia as in the period between 1937 and 1945, so either nothing was available, or everyone wore what they already had. However, this is all ASSUMPTION, merely a theory based on my current information!

They used a large number of rifles, machine guns, mortars, and other equipment captured from the Japanese as weapons, and from 1946 onwards, they also received Soviet aid, which gave them a significant advantage over the nationalist NRA soldiers, especially in heavy artillery. Although by 1947 the NEDA was much better equipped than the NRA, the latter had much better trained soldiers.

Két féle NEDA felvarró replikája / Two kind of repro NEDA patches

M1 aknavető / M1 mortar

 

HUN: A 81mm-es M1 aknavető az amerikai hadseregnél volt rendszeresítve a 2. Világháború alatt és a nacionalista kínai csapatok is bőven kaptak belőle. 61.5 kg-t nyomott és 3 fajta lövedék kilövésére volt képes: ezek voltak a gyújtó(tűz) aknagránát, élőerő-elleni aknagránát és füstgránát. A maximális hatótávolsága 3000 méter, a szerkezet pedig 15-20 aknagránát per perces tűzgyorsaságot tudhatott magáénak. A Kínai Népi Önkéntes Haderő is zsákmányolt belőlük szép számmal, a kis méretének, egyszerű kezelhetőségének és nagy pontosságának köszönhetően pedig nagy népszerűségnek örvendett a kínai katonák soraiban.

ENG: The 81mm M1 mortar was used by the US Army during World War II, and the Nationalist Chinese forces also received large quantities of it. It weighed 61.5 kg and was capable of firing three types of projectiles: incendiary (fire) grenades, anti-personnel grenades, and smoke grenades. It had a maximum range of 3000 meters and a rate of fire of 15-20 grenades per minute. The Chinese People's Volunteer Army also captured a large number of them, and thanks to their small size, ease of use, and high accuracy, they were very popular among Chinese soldiers.