%20m%C3%A1solata.jpg)
%20m%C3%A1solata.jpg)
HUN: Egészen a Marco Polo hídnál történt csatározásig Guangxi tartomány vajmi kevéssé volt érintett a japánok elleni küzdelemben. A tényleges harcok Guangxiban csak 1939-ben kezdődtek meg, de ez addig nem akadályozta meg Guangxi tartományt abban, hogy más régiókban is hozzájáruljon a nemzet háborús erőfeszítéseihez. A Kínában mozgósított és bevetett több millió katona közül csak Guangxi körülbelül 900.000-et adott, akik közül sokan hivatásos milicisták voltak. 1939 novemberében a japán hadsereg partra szállt Guangxi déli részén (Battle of South Guangxi - 桂南会战, az első nagy hadjárat), elfoglalta Nanningot, és elvágta Chongqinget a déli parttól. A kínaiak több nagy offenzívát is indítottak, amelyek jelentősen növelték a harcokban elesett japán katonák számát. A konfliktusok többsége a Kunlun-hágóért folytatott harcokban zajlott (ide vágó blogbejegyzés: https://ghostdivision74h.blogspot.com/2021/04/a-kunlun-hagoi-csata.html). A Vietnámban indított expedíció 1940 szeptemberében bekövetkezett sikere révén a japánok sikerrel vágták el Kínát Indokínától, ez arra kényszerítette Chongqinget, hogy a Burmai Úton és a Humpon keresztül szerezze be a szövetségesek ellátmányát. Guangxi tartományban ekkor már heves harcok dúltak, és ez a tartomány szenvedte el a dél-kínai harcok legnagyobb megtorlásait. A kínai védők heves ellenállása miatt büntetésként a japánok számtalan háborús bűncselekményt követtek el a régióban, mint például a 1943-as guangxi-i mészárlás, amely legalább 10.000 ember halálát okozta, valamint sok kisebb mértékű vérengzést is.
ENG: Until the battle at Marco Polo Bridge, Guangxi Province had been largely unaffected by the war against Japan. Actual fighting in Guangxi did not begin until 1939, but this did not prevent Guangxi Province from contributing to the nation's war effort in other regions. Of the millions of soldiers mobilized and deployed in China, Guangxi contributed approximately 900,000, many of whom were professional militiamen. In November 1939, the Japanese army landed in southern Guangxi (Battle of South Guangxi - 桂南会战, the first major campaign), captured Nanning, and cut off Chongqing from the south coast. The Chinese launched several major offensives, which significantly increased the number of Japanese soldiers killed in action. Most of the conflicts took place in the battles for the Kunlun Pass (relevant blog post: https://ghostdivision74h.blogspot.com/2021/04/a-kunlun-hagoi-csata.html). The success of the expedition launched in Vietnam in September 1940 enabled the Japanese to cut China off from Indochina, forcing Chongqing to obtain supplies for its allies via the Burma Road and the Hump. Fierce fighting was already raging in Guangxi Province, which suffered the worst reprisals of the South China campaign. In response to fierce resistance from Chinese defenders, the Japanese committed numerous war crimes in the region, such as the 1943 Guangxi massacre, which killed at least 10,000 people, as well as many smaller-scale massacres.
HUN: Ahogy a háború az 1940-es évekbe lépett, a Japán Császári Hadsereg teljesen kivonult Guangxiból (kivéve néhány part menti enklávét), hogy megerősítse az indokínai helyőrségeket a későbbi délnyugat-kínai műveletekhez. Guangxi csak az Ichi-Go hadművelet során látott újra intenzív harcokat. Az Ichi-Go hadművelet során a japánok megsemmisítették Guangxi tartomány számos repülőterét, megtorlásul a Kínából indított légitámadásokért. A második világháború utolsó napjaiban Guangxit a kínaiak visszahódították a második Guangxi-hadjárat során. A második Guangxi-hadjárat (kínaiul: 桂柳反攻作戰) egy három fronton zajló kínai ellentámadás volt, amelynek célja az utolsó jelentős japán erődítmény visszahódítása volt Guangxi tartományban, Dél-Kínában, 1945 áprilisától augusztusáig. A hadjárat sikeres volt, és már tervek készültek a Shanghai környékén és a keleti partvidéken szétszóródott japán csapatok felszámolására is, amikor a szovjetek megszállták Mandzsúriát, az amerikaiak pedig atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira, ami Japán kapitulációjához vezetett és véget vetett a nyolc évig tartó második kínai–japán háborúnak.
A második világháború után Li Zongren (Guangxi tartomány parancsnoka) újjáépítési tervet hirdetett, mivel a tartomány nagy részét a háború elején és végén zajló kaotikus harcok pusztították el.
ENG: As the war entered the 1940's, the Imperial Japanese Army withdrew completely from Guangxi (except for a few coastal enclaves) to reinforce garrisons in Indochina for later operations in southwestern China. Guangxi only saw intense fighting again during Operation Ichi-Go. During Operation Ichi-Go, the Japanese destroyed many airfields in Guangxi province in retaliation for air attacks launched from China. In the final days of World War II, Guangxi was recaptured by the Chinese during the Second Guangxi Campaign. The Second Guangxi Campaign (Chinese: 桂柳反攻作戰) was a Chinese counteroffensive on three fronts, aimed at recapturing the last significant Japanese stronghold in Guangxi Province, southern China, from April to August 1945. The campaign was successful, and plans were already being made to eliminate Japanese troops scattered around Shanghai and the east coast when the Soviets occupied Manchuria and the Americans dropped atomic bombs on Hiroshima and Nagasaki, leading to Japan's surrender and ending the eight-year Second Sino-Japanese War.
ENG: Until the battle at Marco Polo Bridge, Guangxi Province had been largely unaffected by the war against Japan. Actual fighting in Guangxi did not begin until 1939, but this did not prevent Guangxi Province from contributing to the nation's war effort in other regions. Of the millions of soldiers mobilized and deployed in China, Guangxi contributed approximately 900,000, many of whom were professional militiamen. In November 1939, the Japanese army landed in southern Guangxi (Battle of South Guangxi - 桂南会战, the first major campaign), captured Nanning, and cut off Chongqing from the south coast. The Chinese launched several major offensives, which significantly increased the number of Japanese soldiers killed in action. Most of the conflicts took place in the battles for the Kunlun Pass (relevant blog post: https://ghostdivision74h.blogspot.com/2021/04/a-kunlun-hagoi-csata.html). The success of the expedition launched in Vietnam in September 1940 enabled the Japanese to cut China off from Indochina, forcing Chongqing to obtain supplies for its allies via the Burma Road and the Hump. Fierce fighting was already raging in Guangxi Province, which suffered the worst reprisals of the South China campaign. In response to fierce resistance from Chinese defenders, the Japanese committed numerous war crimes in the region, such as the 1943 Guangxi massacre, which killed at least 10,000 people, as well as many smaller-scale massacres.
HUN: Ahogy a háború az 1940-es évekbe lépett, a Japán Császári Hadsereg teljesen kivonult Guangxiból (kivéve néhány part menti enklávét), hogy megerősítse az indokínai helyőrségeket a későbbi délnyugat-kínai műveletekhez. Guangxi csak az Ichi-Go hadművelet során látott újra intenzív harcokat. Az Ichi-Go hadművelet során a japánok megsemmisítették Guangxi tartomány számos repülőterét, megtorlásul a Kínából indított légitámadásokért. A második világháború utolsó napjaiban Guangxit a kínaiak visszahódították a második Guangxi-hadjárat során. A második Guangxi-hadjárat (kínaiul: 桂柳反攻作戰) egy három fronton zajló kínai ellentámadás volt, amelynek célja az utolsó jelentős japán erődítmény visszahódítása volt Guangxi tartományban, Dél-Kínában, 1945 áprilisától augusztusáig. A hadjárat sikeres volt, és már tervek készültek a Shanghai környékén és a keleti partvidéken szétszóródott japán csapatok felszámolására is, amikor a szovjetek megszállták Mandzsúriát, az amerikaiak pedig atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira, ami Japán kapitulációjához vezetett és véget vetett a nyolc évig tartó második kínai–japán háborúnak.
A második világháború után Li Zongren (Guangxi tartomány parancsnoka) újjáépítési tervet hirdetett, mivel a tartomány nagy részét a háború elején és végén zajló kaotikus harcok pusztították el.
ENG: As the war entered the 1940's, the Imperial Japanese Army withdrew completely from Guangxi (except for a few coastal enclaves) to reinforce garrisons in Indochina for later operations in southwestern China. Guangxi only saw intense fighting again during Operation Ichi-Go. During Operation Ichi-Go, the Japanese destroyed many airfields in Guangxi province in retaliation for air attacks launched from China. In the final days of World War II, Guangxi was recaptured by the Chinese during the Second Guangxi Campaign. The Second Guangxi Campaign (Chinese: 桂柳反攻作戰) was a Chinese counteroffensive on three fronts, aimed at recapturing the last significant Japanese stronghold in Guangxi Province, southern China, from April to August 1945. The campaign was successful, and plans were already being made to eliminate Japanese troops scattered around Shanghai and the east coast when the Soviets occupied Manchuria and the Americans dropped atomic bombs on Hiroshima and Nagasaki, leading to Japan's surrender and ending the eight-year Second Sino-Japanese War.
After World War II, Li Zongren (commander of Guangxi Province) announced a reconstruction plan, as much of the province had been destroyed by chaotic fighting at the beginning and end of the war.
%20m%C3%A1solata.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése