2023. február 28., kedd

故鄉戰爭 HOMETOWN WAR


A Hometown War egy belső nézetes lövöldözős multiplayer játék Steamen, amely a Sihang raktárnál történt ütközetett hivatott feleleveníteni. Sajnos sem a fegyverek, sem az egyenruhák nem igazán korhűek, de akit érdekel, az alábbi linken vásárolhatja meg a játékot.

ENG: Hometown War is a first person multiplayer shooter on Steam, which commemorating the battle happened at the Sihang Warehouse. Unfortunately, neither the uniforms nor some the weapons are not really accurate to the era, but if you are interested, you can buy it on the following link.

https://store.steampowered.com/app/1291250/_HOMETOWN_WAR/


2023. február 19., vasárnap

Snipers (狙击手)/ Mesterlövészek (狙击手)

 


Egy kínai barátom megörvendeztetett némi filmajánlóval még a múlthéten, és mivel a film valós eseményeken alapul, így a filmajánló mellé kaptok egy cikket kedvcsinálónak. A Snipers(Ju Ji Shou) egy kínai mesterlövész történetét meséli el, aki 22 éves korában olyan rekordot állított be, amellyel a világ valaha volt 10 legjobb mesterlövésze között kapott helyet: 214 amerikai katonát ölt vagy sebesített meg 32 nap alatt, mindezt 435 lövéssel.

ENG: A Chinese friend of mine gave me some movie recommendations last week, and since the movie is based on real events, you will get a preview article along with the movie recommendation. Snipers(Ju Ji Shou) tells the story of a Chinese sniper who, at the age of 22, set a record that puts him among the top 10 snipers ever to have existed: he killed or wounded 214 American soldiers in 32 days, all with 435 shots.



Zhang Taofang és puskája/ Zhang Taofang and his rifle

Zhang Taofang egy földműves család sarjaként látta meg a napvilágot Xinghuában, Jiangsu tartományban, 1931-ben. Egy háború tépázta érában nőtt fel, könyveket egyáltalán nem olvasott. 1951 márciusában a 20 éves Zhang Taofang, önként jelentkezett a hadseregbe, ahonnan a kiképzés után egyenesen a koreai hadszíntérre került. Fél évvel ezelőtt, 1950 júniusában tört ki a koreai háború, a frontvonal pedig vészesen közeledett Észak Korea és Kína határához. Az amerikaiak több ízben bombáztak határmenti kínai városokat is, és azidőtájt nagy volt Kínában a rettegés azt illetően, hogy az amerikaiak esetleg megszállják Kínát. Hogy ez a veszély valós volt-e, vagy esetleg Maoék csak egy újabb önigazolást kerestek egy háborús alkalomra (a Frank Dikötter könyvtrilógia elolvasása után legalábbis nekem ez az érzésem támadt, ettől még persze lehet, hogy tévedek), azt mindenki döntse el saját maga, mindenesetre a fenti véleményem mellé bizonyos szempontból jogosnak ítélem meg a Kínai Önkéntes Hadsereg bevetését. 1950 októberében a Kínai Önkéntes Hadsereg ( a továbbiakban: PVA azaz People's Volunteer Army) átlépte a Yalu folyót és Észak Korea megsegítésére sietett. A két hadsereg felszerelését tekintve a kínaiak jócskán elmaradtak az USA hadserege mögött, szinte egyáltalán nem vittek magukkal nehézfegyverzetet sem, viszont halált megvető bátorsággal és kiváló taktikai érzékkel harcoltak.

ENG: Zhang Taofang was born into a farming family in Xinghua, Jiangsu province, in 1931. Growing up in a war-torn era, he read no books at all. In March 1951, Zhang Taofang, 20, volunteered for the army, and after training he was sent straight to the Korean front. Half a year before, in June 1950, the Korean War broke out, and the front line was rapidly approaching the border between North Korea and China. The Americans repeatedly bombed Chinese cities along the border, and at the time there was great fear in China that the Americans might invade China. Whether this threat was real, or whether Mao was just looking for another self-justification for a war occasion (after reading the Frank Dikötter trilogy of books, I at least got that feeling, but I could still be wrong), is for everyone to decide, but in any case, in addition to my opinion above, I consider the deployment of the Chinese volunteer army to be justified in some respects. In October 1950, the Chinese Volunteer Army (PVA, People's Volunteer Army) crossed the Yalu River and rushed to the aid of North Korea. In terms of equipment, the Chinese were well behind the US Army, carrying almost no heavy weapons, but fighting with death-defying courage and excellent tactical sense.



8 hónappal az önkéntesek hadbalépése után a két szembenálló fél 5 nagyobb csatán át nézett egymással farkasszemet: a Changjin víztározóért folytatott csata után (amilyen fontos maga az ütközet, olyannyira sikerült a kínaiaknak egy borzasztóan igénytelen, bugyuta, és a valóságtól távol álló filmet készíteni belőle, de erről majd később....) egyfajta állóháború alakult ki a 38. szélességi fokhoz közel. Ez ugye egyáltalán nem kedvezett a PVA-nak, akik híján voltak a tüzérségi támogatásnak, a légifölényt és a tűzerőfölényt kihasználva pedig az amerikaiak pofátlanul közel, szinte a kínai állások elé rakták le az övéiket (az általam olvasott források szerint ezek többnyire 200-300 métert jelentettek). Az amerikai katonák gyakran kijártak a bunkerekből sütkérezni vagy a folyóban fürdeni, bármit elkövettek, csak hogy provokálják a kínaiakat. Ezt ellensúlyozván a kínaiak meghirdették a "Cold Gun Movement" hadműveletet, hogy kiképezzenek és összegyűjtsenek minél több profi lövészt, akikkel kisebb ellenséges csoportokat szándékoztak kiiktatni pár száz méteren belül.

ENG: Eight months after the volunteers went to war, the two opposing sides faced each other in five major battles: after the battle for the Changjin reservoir (as important as the battle itself is, the Chinese managed to make a terribly unpretentious, silly and unrealistic film about it, but more on that later....), a kind of standoff developed near the 38th parallel. This did not favour the PVA at all, who lacked artillery support, and the Americans took advantage of air superiority and superior firepower to put their troops down very close to the Chinese positions (according to the sources I have read, this was usually 200-300 metres). The American soldiers often went out of the bunkers to bask or bathe in the river, doing anything to provoke the Chinese. To counteract this, the Chinese announced Operation Cold Gun Movement to train and assemble as many professional marksmen as possible to take out small groups of enemies within a few hundred meters.



A Cold Gun Movement hadművelet később igen sikeresnek bizonyult: 1952 májusától 1953 júliusáig az USA hadserege 52000 főnyi halottat és sebesültet volt kénytelen elkönyvelni, ebbe természetesen besegítettek a kínai mesterlövészek is. Egy Xu Shizhen nevű lövésznek köszönhetően (egy nap alatt 7 embert lőtt le puskájával, minden találat után helyet változtatott) a hadsereg nyitott lett az új hadviselési formára, és megkezdődtek a kiképzések. Ebben az időszakban születtek az olyan legendás kínai mesterlövészek, mint Zhang Taofang 214 katona/435 lövéssel, Zou Xixiang 203 katona/206 lövéssel valamint Pang Zilong, aki eredetileg szakácsként vitte az ételt a különböző állásokban dolgozó lövészeknek. Szerette volna kitanulni a lövészet fortélyait, végül 3 hónap alatt 54 amerikai katonával végzett, és hivatalosan is hős lett belőle. Ezeknek a lövészeknek külön "érdekessége", hogy távcső nélkül dolgoztak, simán nyílt irányzékkal (bármennyire is mutogatják a kínai háborús drámák, hogy a hadseregük rendelkezett ilyen optikákkal, ez téves. Sem a 30-as évek beli nacionalista, sem a 49 utáni kommunista haderő nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy ennyire drága hadifelszerelést biztosíthasson a katonáinak!)

ENG: Operation Cold Gun Movement later proved to be a great success: between May 1952 and July 1953, the US Army suffered 52,000 dead and wounded, with the help of Chinese snipers. Thanks to a rifleman named Xu Shizhen (who shot 7 men with his rifle in one day, changing his position after each hit), the army was open to the new form of warfare and training began. This period saw the birth of legendary Chinese marksmen such as Zhang Taofang with 214 soldiers and 435 shots, Zou Xixiang with 203 soldiers and 206 shots and Pang Zilong, who originally served as a cook to the riflemen in his various positions. He wanted to learn the skills of marksmanship, and in 3 months he had finished with 54 American soldiers and officially became a hero. Another interesting facts of these riflemen was that they worked without scopes, only with iron sights (however many Chinese war dramas show that their army had such optics, this is wrong. Neither the Nationalist forces of the 1930's nor the Communist forces of the post-1949 era were in a financial position to provide their soldiers with such expensive military equipment.)





Zhang Taofeng munkájának eredményeként az amerikai oldal katonái egyenesen rettegtek tőle: ha észlelték, hogy a közelükben kínai lövész dolgozik, azonnali pánik közepette kértek tűz és aknavető támogatást a szektorukban). Egy elfogott amerikai katona a következőket mondta róla: "A lövészetek rendkívül profi. Ha valakinek el akarja találni a fejét, az illető sosem kap nyaklövést!"

ENG: As a result of Zhang Taofeng's work, soldiers on the US side were downright terrified of him: if they detected a Chinese sniper working near them, they would immediately call for suppressing fire and mortar support in their sector in a panic). One captured US soldier said of him: "Your sniper is extremely professional. If he wants to hit someone in the head, he never get a shot in the neck accidentally!"

Zhang Taofeng 77 éves korában, 2007 októberében hunyt el, betegség következtében.

ENG: Zhang Taofeng passed away in October 2007 at the age of 77 due to illness.

Az angol felirattal ellátott filmet itt tudjátok megnézni, rendes 1080p-s felbontásban/ You can watch the english subtitled movie here in a decent 1080p resolution:
https://www.haitu.tv/vod/play/id/9088/sid/1/nid/1.html

2023. február 7., kedd

DP-28

 

A DP 27/28-as golyószóró dobtárja 47db 7.62x54mm-es lőszer befogadására volt alkalmas, tűzgyorsasága elérte az 550-600 lövés per másodperces arányt. Az NRA-s alakulatok 1938 és 1940 között kaptak 56.000 darabot, ahogyan a kommunista gerilláknak is jutott jópár.

ENG: DP 27/28, carrying 47 rounds of 7.62 x 54 mm cartridge and firing at 550–600 rpm, 56000 of this were sent to the KMT nationalists in 1938–1940, as well as some to the communist guerrillas throughout the war.

2024 Zrínyi napok beszámoló, Szigetvár

  Tavalyhoz hasonlóan idén is hivatalosak voltunk a Szigetváron megrendezett Zrínyi napokra. Ez az ország egyik olyan színvonalas eseménye, ...